A magyar nép komoly identitási problémákkal küzd. Keveredik bennünk a múlt és a jelen, régi nagy uralkodóink szeretete és kritikája, elismerése és bírálata, a sumer történelem, az “állami” finnugor eredet, stb.

II. Ramszesz, egyiptomi fáraó (Kr.e.: 1290 – 1224) sírjának domborművén már látható egy „fritőz”, amelyben két rabszolga csiga alakú süteményeket készít. Az egyik a meleg fedőt egy bottal emeli le, a másik a forró süteményt két bottal emeli ki. A sütemény kedveltségét jelzi, hogy a választékot bemutató ábrán a fritőzből kiemelt csigából 3 db kiemelt helyen, és a többihez viszonyítva sokkal nagyobb méretben látható.

„… a történelem kontárjai nemzetemet belevitték az utolsó kalandba… Mi örökre elveszünk!"
/ Wass Albert tábori postájából 1944. augusztus 29-én. Részlet. /

Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt.

A magyar szellemi kulturális örökség jegyzékébe jelöli a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége a tradicionális bukovinai betlehemest, a csobánolást.

Hálás szeretettel szeretném megköszönni azt a csodálatos összefogást, melyet a MTV szervezett december 16-án, a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei számára!

A kislány épp egy almát színezett ki a papírlapon, nyelvét kidugva igyekezett a vonalon belül maradni. Anyja az üvegajtó mögül figyelte, szemei égtek a kialvatlanságtól és a sírástól.

1978. január 6-án a Szent Korona hazatért Magyarországra. Ott van, ahol a helye: Magyarország fővárosában és a magyar nemzet tulajdonában. E tulajdonjog felől soha semmilyen kétség nem lehetett és az amerikai kormány, amely harminchárom évig őrizte, egy pillanatig sem tekintette a magáénak. Sőt, határozottan szembe szállt olyan jogi magyarázatokkal, amelyek értelmében hadizsákmánynak tekinthető vagy olyan birtoktárgynak, amely súrolja az amerikai tulajdon fogalmát és csak különleges közjogi eljárás után szolgáltatható ki.

A magyar történelemben többször fordult elő, hogy az idegen hatalom a Szentkorona-tant figyelmen kívül hagyva uralkodott az országban, Magyarország és a magyarság érdekei ellenében. Mindig helyreállt azonban a jogfolytonosság, és mindent, ami az abszolutizmus évei alatt történ: a törvényhozás területén érvénytelennek nyilvánítottak. A jogfolytonosság helyreállítása mentette meg többször is az országot:

Az intézkedő rendőr, tűzoltó, börtönőr, postás, mentős képmása, hangfelvétele csak hozzájárulásával hozható nyilvánosságra.

Az 1990-es évek elején nagy port kavart az a több milliárd forintos csalás, amely Vén István nevéhez fűződik.  A magát feltalálónak nevező Vén István a TIB -bel és néhány MDF-es politikussal karöltve emberek százaitól felvásárolták kárpótlási jegyeiket, amit aztán "elfelejtettek" kifizetni  a szerencsétlen, jóhiszemű embereknek.

Petőfi Sándor születésének 190. évfordulóján azzal az elhatározással emlékezünk meg a költőről, hogy nem nyugszunk bele eltűnésébe: földi maradványait felkutatjuk, és méltó módon eltemetjük a Haza földjébe. 

A “Múlt és Jövő” című zsidó lap 1944 márciusáig, tehát a német megszállás pillanatáig megjelenhetett a  Horthy Miklós kormányozta Magyarországon. Az akkori, németek uralta Európában ez sehol máshol nem történt meg.

Sokan kérdik Tőlünk, hogy ha már tudjuk, hogy mi a probléma, akkor mit lehet tenni. Cél: az önfenntartás kialakítása! Ez annyit jelent, hogy amennyire lehet, függő helyzet nélküli életteret kell kialakítania mindenkinek önállóan, ami aztán kollektívan is összeér.

Beváltotta a Balatoni Korona a hozzá fűzött reményeket, már 200 helyen lehet használni az idén március végén bevezetett helyi fizetőeszközt – mondta az MTI-nek Leitold László, a Balatoni Korona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A devizahitel olyan hibás termék, amelyet vissza lehet vinni. Ezt a tömegeket képviselő közérdekű keresetek benyújtása útján lehetne megtenni - véli a pénzügyi ombudsman.

December 31-én éjfélkor ismét magunk mögött hagyunk egy évet és vidáman koccintva köszöntjük az újat. A legnagyobb természetességgel akasztjuk a falra az új naptárt vagy pötyögjük programjainkat a mobilunk vagy a laptopunk „calendar” címszóval ellátott alkalmazásába. De eszünkbe jutott-e valaha is, milyen hosszú utat tett meg az emberiség, míg eljutott idáig, s a naptár hány reformot, hány változtatást ért meg?

A világ régen tisztában van hazánk igaz történelmével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tárgyi bizonyítékok, kiállítások, a megjelent újságcikkek, amelyek néhol, itt – ott elakadtak…