A csicsókát hazánkban a burgonya megjelenése előtt, 1664-ben földi alma néven ismerték. Később kiderült, hogy a csicsóka mindenhol jól megtermelhető, igénytelen, sőt éghajlatra és talajra nézve valamennyi növény között a legkisebb igényű, amely homokos talajon is kiválóan megterem. Ezért alkalmas a homoktalajok megkötésére, az erózió elleni védelemre, ezen kívül nagyon jó gyomfojtó.

A népi gyógyászatban kivívta magának a helyet a tökmag. Ez valamikor finom csemegének számított. A legjobb a marhatökből kiszedett friss tökmag, amit azonnal megpirítva, téli estéken fogyasztották az emberek, elejét véve számos betegségnek. Felismerték a sütőtök és a tökmag jelentőségét. Számos betegség - főleg vese-, máj-, köszvény- és bélbetegségek - esetén ajánlották a sütőtököt, de elsősorban a magjának tulajdonítottak különleges gyógyító hatást.

Az őszi, hűvösebb idő közeledtével egyre jobban elkezdünk befelé figyelni, hiszen az ősz az átmenet a nyári kifelé élés, valamint a téli befelé fordulás időszaka között. Ilyenkor különösen fontos, hogy a szervezetünket felkészítsük a hidegebb, nyirkosabb, szelesebb időre, amikor könnyen leteríthet bennünket egy fertőzés. A természet kincsestárában az immunrendszerünk erősítésére is találunk gyógyírt, lássuk tehát a természetes immunerősítő szereket!

Elsőként demonstrálták amerikai kutatók, hogy a gének működését szabályozó anyagokat a kereskedelmi forgalomban lévő testápolókkal bőrön át is be lehet juttatni a sejtekbe. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertetett technológiának a jövőben életmentő szerepe lehet a bőrrák terápiájában.

A Freedom for Birth – ami magyarul annyit tesz: Legyen szabadság a szülésben, születésben! – című, 60 perces dokumentumfilmben a szülés körüli ellátás szakértői, emberi jogi képviselői és maguk az anyák szólalnak meg, együttes hangon kiáltva a rendkívül időszerű és szükséges, radikális változtatásért.

Jelenleg tíz kötelező és egy kötelezően ajánlott védőoltást biztosít térítésmentesen az állam. A rendszer továbbfejlesztésével a lista bővülhet a lányok HPV-vírus elleni oltásával, valamint bárányhimlő elleni vakcinával.

Az erdei szeder (Rubus fruticosus) a rózsafélék családjába tartozik, évelő, tüskés félcserje, mely erdőszéleken, megműveletlen területeken, árokparton vadon nő. Európában és Ázsiában őshonos, de a világon mindenhol megtalálható a mérsékelt égöv alatt. Sövényként is ültetik, mert tüskéi hatékonyan tartják távol a betolakodókat. Rózsaszínes- fehéres virágait május-júniusban hozza, kékesfekete termését a virágzás után. Virága is, levele is szagtalan.

Magyarországon kívül veszik-e még valahol ennyire véresen komolyan a védőoltásokat? Szétnézünk a tengerentúlon és Európa más országaiban: mi újság oltáselkerüléssel kapcsolatban külföldön?

Ebben a cikkben a vajról lesz szó. A vajról, nem margarinokról, vajkrémekről, szendvicskrémekről. Most a vaj dicsérete és házi előállítása következik.

A homoktövis termése augusztus elejétől egészen szeptember végéig szedhető. Savanykás gyümölcse dércsípetten – úgy mint a csipkebogyó - válik édessé.

Kevesen tudják, hogy létezik egy nagyon hatékony, ám mégis kíméletes méregtelenítő szer, amely kitűnően alkalmazható az emésztőrendszer tisztítására. Ez a csodaszer nem más, mint a Psyllium Husk, vagyis az útifű maghéj.

A Santo Domingoban megjelenő Listin diario a minap arról számolt be, hogy egy brazíliai ferences testvér, bizonyos Fray Romano felfedezte a rák ellenszerét. Egyébként az érdemes férfiú a beléni (Brazília) szeminárium professzora.

Dr. Jánosik Zsuzsa a balaton-felvidéki Koloska völgyben járva az árokszéli patika kincseivel ismertet meg bennünket. Papok, javasasszonyok és az angyalok - a láthatatlan segítők - tudományát a nagymamája örökítette át számára.

Az oltáspártiak gyakran folyamodnak egy érdekes félelemkeltő taktikához, hogy engedelmességet váltsanak ki a tömegekből: ők ragaszkodnak ahhoz, hogy a beoltatlanok egészségügyi fenyegetést jelentenek a többi beoltott emberrel szemben, mert a beoltott embereket megfertőzhetik a be nem oltott hordozók.

A szilva régi gyümölcsünk, mely bőséggel terem az ország több vidékén. Ezért nem véletlenül nevezték a szegény ember gyümölcsének, mert még a legszerényebb körülmények között élők udvarán is állt szilvafa, melynek termését megaszalták vagy lekvárt főztek belőle, nem is akármilyet… 

A Budapesttől néhány kilométerre található, mára már várossá fejlődött egykori nagyközség, Vecsés leginkább a káposztáról és savanyúságairól híres. Az itt készült termékek határon innen és túl egyaránt keresettek. Mi a vecsési savanyú káposzta ízének és népszerűségének titka? A titok abban rejlik, hogy a kiváló minőséghez minden feltétel adott. A kedvező éghajlat, a könnyen felmelegedő homoktalaj, az ideális mélységben levő vízzáró réteg, amely szárazság esetén is megfelelő mennyiségű vizet biztosít, a kimondottan savanyításra alkalmas, erre a célra nemesített káposztafajta és természetesen a szakértelem, illetve a régóta őrzött családi receptek, melyek generációkon keresztül apáról fiúra szálltak.

A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.

Barnai Roberto (Újmedicina/GNM)
a hányás, hasmenés okairól beszél