Akkor is menekültekkel teltek meg az országutak, s félelem és kétség dobogott a szívekben: nem lesz-e a gyilkos fegyver gyorsabb, mint a gyermekeit menekítő asszonynép futása? Az Eljövendőt, az Eljövendő új világát, az Ő igazságát akarták megölni a szerte küldött pribékek, de az istálló felett - amelyben a menekülés téli éjszakáján a születés misztériuma beteljesedett - felragyogott a Csillag, a hit, a diadalmas igazság, a béke csillaga!

Mezei Mária színésznő prédikációja 1946. június 10-én, Budapesten, a pasaréti református templomban.

Azt mondják, hó nélkül nem is igazi a karácsony. Sokáig én sem hittem, hogy lehet ettől fontosabb a szeretet ünnepén. Gyerekként nem szerettem, sőt szinte utáltam a karácsonyt. A szentmiséket viszont áhítattal hallgattam végig, fiatal ministránsként testközelből tapasztalhattam meg az advent minden apró szépségét.

Hóba temetkezett csíki havasokon, 
Áron – egymagában – fenn a Madarason

"Vele szeretnék találkozni,
Az álommal nagy, bolond hitben
S csak ennyit szólni: Isten, Isten
S újból imádkozni."

Karácsony a Megváltó születésének ünnepe... a csodavárás ideje. De kell-e nagyobb csoda, mint az anyává és apává válás, mint egy apró emberi élet születése? Teremtés ez... a legszentebb pillanat egy emberi életben. Így van ez évezredek óta. Most egy jó évszázaddal ezelőtti feljegyzést idézünk.

Ékes ködpára gomolygott, s mélységes csend ülte meg az erdőt. Mindent vastag hó borított. Dermedten roskadoztak a fák szikrázó fehér, prémes terhük alatt. Egyszerre csak suttogás támadt közöttük. 

Feketén készülődött a karácsony. Reggel óta szünet nélkül csorgott az eső, s a kisváros csatakos utcáin hideg köd tapadt a házfalakhoz. Az emberek föltűrt gallérral, morcosan  siettek, s ázott, ócska ruháikban még soványabbaknak és éhesebbeknek látszottak, mint máskor.

Loyolai Szent Ignác egy kevéssé ismert mondása szerint lelkiéletünk során nagyon nagy az esélye annak, hogy tévedésbe essünk. Emlékiratainak feljegyzője szerint, a jezsuita rend e szent alapítója egyszer azt mondta, hogy az emberek kilencven, de az is lehet, hogy kilencvenkilenc százaléka téved el lelkiéletében.

2008-ban jelent meg Teréz anya: "Jöjj, légy a világosságom" című lelki naplója. Elég megrendítő könyv. Majdnem botrányos: a Time magazin akkoriban címlapon hozta. Egy szerzetesnő „titkos életéről” szól. Nagyjából arról, hogy a világhírű, Béke Nobel-díjas apáca – egy a rendalapítás körüli átütő istenélményétől eltekintve – egész életében rettenetes lelki szárazságban, sötétségben élt, a hitetlenség iszonyú kísértéseit tapasztalta. Mit jelent ez?

Jártam magam karácsony éjjelén.
És egyszer egy szép férfi jött felém,
S csodás szemével a szemembe nézett.
Mámor fogott el, édes, szent igézet,
Olyan szelíd volt és olyan fönséges!

Aki még nem tudott róla, ám tudja meg, hogy amikor lent a földön megszólalnak a karácsonyesti harangok, odafönt a Mennyeknek Országában a legeslegfiatalabb angyalka megráz egy fényes aranycsengőt. Erre a jelre a mennyei palota nagy szárnyas kapui maguktól megnyílnak, s a mennyország összes népe illő sorban betódul a hatalmas kupolaterembe, ahol várja már őket Jézus Király karácsonyfája.

Ángyán József független országgyűlési képviselő közleménye

A ma embere évről-évre ugyanazt kéri és kívánja e napokban: jobbat, szebbet, boldogabbat. Bízik abban, hogy a csoda megtörténik és elölről kezdhet mindent. Elárulok egy nem is annyira nagy titkot: a csoda már megtörtént. Akkor, mikor megszülettünk. 

Nem lehetetlen, hogy a Vérteskethely szélén található pálinkafőzde a legrégebbi megyénkben, de az biztos, hogy Kisbér környékén ez épült legkorábban, még az 1800-as évek végén. A jelenlegi tulajdonos, Szarvas Tibor parlagfüves pálinkája igazi ritkaságnak számít.

Jövőbe vetett bizakodással
Marosvásárhelyi megemlékezés a madéfalvi veszedelemről

Budapest, 2013. december 19. csütörtök MSZF SZK