Amikor 1987-ben elkezdett szervezkedni az MDF, erről még csak egy-két tucatnyi ember tudott. Három kicsi gyermek mellett én már ott voltam az MDF alakulásának szinte a legelejétől. Hittem, hogy forradalmat csinálunk, hogy megszűnik az egy párt rendszer, és igazi demokráciát építünk. Hogy lesz egy szebb világ körülöttünk, hogy a tisztes munkáért tisztes bért kapnak az emberek, hogy a becsületnek, a tisztességnek értéke lesz. 1990-ben, az első választáskor együtt sírtak örömükben velem az "elv"barátaim. Azt a magasztos érzést felejteni nem lehet.

Platón mondta: Köszönöm a sorsnak, hogy görögnek és nem barbárnak, szabadnak és nem rabszolgának, férfinak és nem asszonynak születtem, de legfőképpen, hogy Szókratész korában élhetek.” 1992-ben Clevelandben a Magyar Világtalálkozón, nagy nyilvánosság előtt, ezzel a Platón idézettel kezdtem a beszédemet, majd így folytattam: „Én pedig köszönöm a sorsnak, hogy Antall József és Csurka István korában élhetek.”

     Három millió nyugdíjas folyamatosan romló anyagi helyzetének javítása, és a becsületesen ledolgozott élethez méltó anyagi és erkölcsi megbecsülés elérése állt a budapesti nyugdíjas parlament hétfői tanácskozásának középpontjában. Az új városháza dísztermében 109 delegátus döntött a teendőkről, Karácsony Gergely főpolgármester részvételével. A kormány nem képviseltette magát a tanácskozáson.