"Az egész oktatási rendszert látjuk most már veszélyben! Kaotikussá vált minden! Bizonytalanság, elkeseredettség, sokszor apátia uralkodik a tanári szobákban" – ezekkel a sorokkal fordult nyílt levélben a kormányhoz a miskolci Herman Ottó Gimnázium.

Napok óta a csapból is az folyik, sőt még az atv.hu is úgy vette át az idei nyugdíjemelést, hogy az 24 ezer forintot jelent a nyugdíjasoknak. Csakhogy a 24 ezer forint nem havi, hanem éves emelés, havi szinten ez 2000 forint, és nem mindenkinek, hanem az átlagnyugdíjhoz viszonyítva. Sőt a kisnyugdíjasok még kevesebbet kapnak. Körülbelül 70 ezer ember él ma Magyarországon, akiknek a nyugdíja kevesebb mint 50 ezer forint, ennek a csoportnak a tetején lévők is csupán havi 800 forintos, évi 9600 forintos emelést kapnak, a minimál-nyugdíjon élők pedig a 22 800 forintjukhoz 365 forintot kapnak havonta, éves szinten kevesebb mint 4500 forintot.

A régi csok már nem él, az újnak viszont nincsenek meg az igénylési feltételei a bankoknál. A legrosszabbul az jár, akinek most mindenképpen be kell adnia a papírjait.

Magyarországon az átlagszülő szinte teljes fizetését elviheti a gyereke egyetemi taníttatása, a világon sehol nem ilyen drága a felsőoktatás a fizetésekhez képest. Amerikában, ahol a legjobb egyetemek vannak, az átlagszülő a fizetése feléből kitaníttathatja a gyerekét. 

Különösen akkor, amikor a katasztrofális demográfiai folyamatok már nemcsak a nyugdíjrendszer, de az egész államháztartás összeroppanásával fenyegetik Magyarországot – mondta a Jobbik alelnöke pénteken Győrben, mielőtt köszöntötte volna a 2016-os év első újszülöttjét és édesanyját

(nem vélemény, ellenőrizhető, bizonyítható tények)
Köszönjük Kozma József!

"Röpirat a deviza(követelés)a-hatalomról"

Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

VIII.

Románia elszigetelése volt a cél?

2015. 12. 11. Alfahír

Tömeges átverés, háttéralkuk, éveken át tartó néphülyítés, kollaboráció a politikum részéről...stb.

Kovács Mónika a Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskolában érettségizett. Sok éven át volt diák vezető, majd részt vett a helyi magyar közösségért folyó munkában. Ma Budapesten él, két gyereket nevel. Vele beszélgettem.

    Karácsony este volt, a házaspár szíve tele izgalommal. Különleges karácsonyi ajándékot vártak, december 24-én legkisebb gyermekük megszületését. Akkor még nem tudták, milyen tragikus dolgok történnek majd az elkövetkező néhány órában.

A Blikk információi szerint egy Városligethez közel eső iskola udvarán akartak merényletet elkövetni Orbán Viktor ellen.

Dányi László

Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?
A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

VII.

Nehéz szívvel közöljük ezt a kétségbeesett beszámolót. Egy olyan pedagógus írta, aki kiteszi a lelkét a gyerekekért, felkészült és lelkiismeretes szakember. Szavai nem csak azért fontosak, mert kiderül belőlük, hogy a jó tanár valójában pontosan ugyanazon az oldalon áll, mint mondjuk egy pszichológus vagy a két, iskolás gyereket nevelő szülő; a gyerek oldalán. Hanem azért is, mert vérfagyasztó egy ilyen nyílt és köntörfalazás nélküli beszámolót olvasni arról, milyen is a mai magyar állami oktatási rendszer belülről. Az egészben az a legszomorúbb, hogy vendégszerzőnk azt kérte, álnéven tegyük közzé írását. Mert ha vállalná a nevét és az arcát, akkor félő, hogy elveszítené az állását… (Nem) Bodó Vilma írása – olvassátok végig!