Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

VIII.

Románia elszigetelése volt a cél?

2015. 12. 11. Alfahír

Tömeges átverés, háttéralkuk, éveken át tartó néphülyítés, kollaboráció a politikum részéről...stb.

Kovács Mónika a Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskolában érettségizett. Sok éven át volt diák vezető, majd részt vett a helyi magyar közösségért folyó munkában. Ma Budapesten él, két gyereket nevel. Vele beszélgettem.

Ne ta­gad­juk, a mik­ró­nak elég rossz a híre. Pedig nem­csak a teg­napi ma­ra­dék me­le­gí­té­sére és a pa­pír­ízű kész­éte­lek fel­tur­bó­zá­sára jó. Mu­tat­juk, mi­lyen fi­nom­sá­go­kat ké­szít­hetsz vele!

Újabb részletek derültek arról, hogyan változik a jövő év elejétől a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK). A Magyar Idők értesülései szerint számos megkötést kivezetnek a rendszerből. 

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár közlése szerint az új otthonteremtési rendszerben lesznek négyzetméterhatárok

    Karácsony este volt, a házaspár szíve tele izgalommal. Különleges karácsonyi ajándékot vártak, december 24-én legkisebb gyermekük megszületését. Akkor még nem tudták, milyen tragikus dolgok történnek majd az elkövetkező néhány órában.

Ismerjük a mondást, ami szerint napi egy alma kell csak ahhoz, hogy távol tartsuk magunktól az orvosokat. Az amerikai Louisiana State University kutatói tágítanák a kört: kutatási eredményeik szerint napi egy körtével az elhízást is el tudnánk kerülni.

A Blikk információi szerint egy Városligethez közel eső iskola udvarán akartak merényletet elkövetni Orbán Viktor ellen.

Dányi László

Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?
A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

VII.

Nehéz szívvel közöljük ezt a kétségbeesett beszámolót. Egy olyan pedagógus írta, aki kiteszi a lelkét a gyerekekért, felkészült és lelkiismeretes szakember. Szavai nem csak azért fontosak, mert kiderül belőlük, hogy a jó tanár valójában pontosan ugyanazon az oldalon áll, mint mondjuk egy pszichológus vagy a két, iskolás gyereket nevelő szülő; a gyerek oldalán. Hanem azért is, mert vérfagyasztó egy ilyen nyílt és köntörfalazás nélküli beszámolót olvasni arról, milyen is a mai magyar állami oktatási rendszer belülről. Az egészben az a legszomorúbb, hogy vendégszerzőnk azt kérte, álnéven tegyük közzé írását. Mert ha vállalná a nevét és az arcát, akkor félő, hogy elveszítené az állását… (Nem) Bodó Vilma írása – olvassátok végig!

Név szerinti szavazás következett 1993. május 11-én: 223 igen, 39 nem, 17 tartózkodás. A számok azt mutatják, hogy 107-en nem szavaztak. Köztük sok kormánypárti képviselő, sőt néhány miniszter és államtitkár. A nem szavazatok és tartózkodások is inkább a kormánypártokból és az azokból kivált függetlenektől érkeztek, míg a jelenlévő ellenzéki, a kárpátaljai magyar kisebbség jogi és kulturális helyzetének javulását az alapszerződéstől váró szabad demokraták, szocialisták és fideszesek mind igennel szavaztak.

Dányi László: Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

V.