Olvasónk segített feldolgozni a hiányzó milliárdokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda 125 milliárdos keretszerződése kapcsán, így pontosabban látszik, hogyan tartotta a kormány lélegeztetőgépen a kormánymédiát. Az állami költés legalább 76 százaléka a kormánymédiához vándorolt, három cég ezen pénzek nélkül súlyos mínuszokkal zárta volna a vizsgált éveket.
   „A magyar azt is tudja, hogy aki fizeti a prímást, az rendeli a nótát” – 2016-ban az IMF kapcsán mondta ezt Orbán Viktor, de a mondatot sokféleképpen értelmezhetjük. Főleg annak tükrében, amit a Fidesz-kormány a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül sajtófinanszírozás kapcsán művelt.
   A kiperelt, majd pendriveon, szkennelve megkapott iratok alapján korábban azt írtuk, hogy különböző megoldásokkal mintegy 88 milliárd forint költést tudtunk azonosítani. A kapott iratokat az Átlátszón is megosztottuk, ezután jelentkezett olvasónk, hogy ő többre jutott, mint mi.

Olvasónk segítsége és megállapításai
   Olvasónk azt írta, hogy „a megvalósult médiatervek szöveges (Excel-exportból készült) változatait – 387-ből 345 fájlt – programmal dolgoztam fel: az oszlopokat a fejlécekből, az összevont eladó/médium cellákat a nyomtatott cellahatárokból állítottam helyre, és minden fájlt a saját „EGYÜTTESEN ÖSSZESEN” sorához egyeztettem. Az eredmény 39 030 tételsor, nettó 109,6 milliárd Ft médiaérték (345-ből 333 fájl fillérre egyezik a dokumentum végösszegével) – az Önök 13 ezer soros, 88 milliárdos táblájánál bővebb. Emellett 28 szkennelt megvalósult tervet (5,6 milliárd), az 54 szöveges tervezett médiatervet ugyanezzel a parserrel feldolgoztam (21,1 milliárd), a 366 beszámolóból pedig kinyertem a tervezett és megvalósult költségeket. A megjelent cikkekben közölt számokat (twn.hu, ESMA, Mediaworks, RTL, külföldi kampány) ellenőrzésképpen reprodukáltam”.
   Majd több megállapítást is tett az adatokról. Úgy fogalmazott,
   1. A Digital Minds nem „időnként” került az Atmedia helyére: 2021-ben 64, 2022-ben 83,5, 2023-ban 64,5 százalékát értékesítette a TV2-csoport állami reklámidejének; az Atmedia aránya 2022-ben 4,5 százalékra esett.
   2. A TV2 főcsatornán a Digital Mindsen át vett reklámidő másodpercára 1,5–2,2-szerese volt annak, amit ugyanabban az évben a TV2 vagy az Atmedia számlázott (2021: 63 300 vs. 35 900 vs. 30 700 Ft/mp), azonos 75%-os kedvezmény mellett – tehát a listaár maga volt magasabb. Ezt anomáliaként kezelem, nem bizonyított túlárazásként: a Digital Minds szinte kizárólag 60 mp-es „miniprogram” blokkokat adott el, amelyeket a TV2 prémium formátumként árazhat.
   3. Az ATV soha nem adott el közvetlenül: a teljes 1,6 milliárd a Digital Mindsen (2020-ban a Magno Studión) keresztül ment.
   4. A Village Media országos felületeket is közvetített (TV2 462 M, Origo 251 M, Pesti TV 112 M); teljes forgalma az adatbázisban 10,1 milliárd, nem 3,3.
   5. A Mediaworks állami listaárai 2020 és 2022 között megduplázódtak (megyei napilap 1/1 oldal nettó 846 ezer → 2,05 M Ft; a Metropolé 5,5-szeresére nőtt), a kedvezmény 47-ről 40 százalékra csökkent, miközben a Blikk ára nem változott. Ez áll a Mediaworks 2022→2023-as ugrása mögött.
   6. A 366 beszámoló egyikében sem szerepel a kötbér, GRP, nézettség vagy utóértékelés szó; 187-ben „technikai okok”; 335-ből 167-ben a tervezett és a megvalósult összeg fillérre azonos.
   7. A 2021-es külföldi sajtókampány tételes árai a PRO-21-17308 fájlban megvannak: a Bild 417 461 EUR nettó, a kampány 69 százaléka.
   8. Kisebb tételek: 877 M Ft egyesületi, alapítványi és egyházi lapoknak; egységes 15% ügynökségi díj a Google- és Meta-vásárlásokon is (~170 M Ft); 39 ezer sorban egyetlen vásárlás sincs az index.hu, hvg.hu, telex.hu, 444.hu, rtl.hu oldalakon.

Elképesztő pénzszórás a kormánymédiára
   A pontosított adatok szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda 109,6 milliárd forintos médiaköltésének 76 százaléka kormányközeli médiához és kormányközeli médiapiaci szereplőkhöz került.

   A legtöbb, mintegy 34,3 milliárd forint a Médiaworkshoz került. Ez az a lapcsoport, amely az elmúlt években a legtöbb sajtópert veszítette. 2025-ben – ahogy megírtuk – a Fidesz-kormány holdudvarába tartozó médiatermékek összesen 49 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek el teljesen vagy részlegesen. A legtöbb, 18 ügyet a Magyar Nemzet bukta, az Origo és a HírTV között pedig holtverseny lett 9-9 elmarasztaló ítélettel.
   Immár kordokumentum, az Átlón 2020-ban mutattuk be, hogyan koncentrálódott a média a kormány kezébe 2010-től kezdve.
   A TV2 sem szűkölködött kormányzati hirdetésben. Számításaink szerint legalább 22,3 milliárd jutott nekik. A korábbi gyűjtésünkkel ellentétben jóval több jutott a Village Media Kft.-hez, mintegy 10 milliárd.

Hiperlokális, de inkább fideszes közvetítő
   „A Village Media hiperlokális és tematikus médiafelületek értékesítésével foglalkozik. Hirdetési lehetőségeket ajánlunk ügyfeleink számára lakhely szerinti vagy az olvasóközönség érdeklődési körének megfelelő targetálással” – írja a cég a honlapján. Saját térképük szerint több mint 160 sajtótermékkel működnek együtt, többek között a baranyaradar.hu-val, ahová június óta semmi sem került fel, impresszuma sincs.
   147 cégnek a kiadóját impresszum alapján azonosítottunk, valamint azt is, mely városokban működnek. Gyűjtésünk szerint a Village térképes portfóliójának helyhez köthető termékei közül több mint hétből öt olyan településen vagy budapesti kerületben volt, amelyet a 2019–2024-es ciklusban Fidesz–KDNP-s polgármester vezetett. A fideszes települések aránya 70 százalék volt, ami nem meglepő az egykori kormánypárti túlsúly mellett.
   Az már sokkal beszédesebb, hogy azokon a helyeken, ahol a független média is megjelent, ott is inkább a kormányközeli termékek kerültek be a Village Media portfóliójába. Nem túlzás azt állítani, hogy a vidéki költések jelentős többsége olyan helyekre került, melyek az egykori kormánypárttal szimpatizáltak.

Így néztek volna ki a kiadók állami pénz nélkül
   A pontosabb analízissel azt is bemutatjuk, miként változott volna a kormánypárti média bevétele az állami hirdetések nélkül.
   A megyei napilapokat is magába foglaló Mediaworks Zrt.-hez 2020-2024 között 34,26 milliárd forint érkezett a kabinetirodától. A beszámolói szerint a cégcsoport ebben az időszakban 34-35 milliárd forint hirdetést bevételt mutatott ki. A kormányzati hirdetések nélkül számításaink szerint jelentős mínusszal zárták volna a vizsgált időszakot.
   Egészen pontosan 8,9 milliárd forint negatív eredmény lehetett volna a kormányzati pénzköltés nélkül.
   TV2 csoportnál még jobban megmutatkozik az állami hirdetések hatása, számításaink szerint enélkül a vizsgált időszakban mínusz 9,7 milliárd forint lett volna az eredményük, a Village Media pedig közel 2,8 milliárd forint veszteséggel számolhatott volna.
   A három vizsgált szolgáltató számításaink szerint 21,48 milliárd forint veszteséget termelt volna az állami hirdetések nélkül.
   Fontos kiemelni, ez a számítás a sok munka ellenére sem pontos, hiszen az adóterhek is csökkennek, ha kevesebb a bevétel, vagyis kevesebb a veszteség. Ugyanakkor a trendet, az óriási finanszírozást jól mutatják a számaink. A költésekben nincsenek benne az egyéb állami cégek pénzei – MVM, Szerencsejáték Zrt. – melyek szintén a kormányszócsöveknél hagytak jelentős összegeket.

Epilógus
   „— Halló, itt Mikszáth Kálmán! — Itt a szegedi Délmagyarország munkatársa, aki rövid audienciát és néhány sornyi véleményt kér Nagyságodtól. — Szeged! — Kedves barátom, rendelkezésére állok, mikor óhajt fölkeresni? — Még ma. — Hát délután öt órára várom.” – az idézet a Délmagyarország első, 1910 május 22-i címlapjáról származik. A napilap túlélte a világháborúkat, a szocializmust, a rendszerváltás, a külföldi tulajdonosokat. A NER-t napilapként már nem.

   A megyei lapok leuralását jól mutatja a 444.hu 2021-es emlékeztetője, amikor is minden megyei lapnál címlapra került Orbán Viktor kampányüzenete, amikor is „Brüsszel megtámadta Magyarországot”. Ma már senkinek sem kell bemutatni, mit jelentett ez a képzelt támadás.
   Hogy mennyire nem érdekelték az akár 100 éves múlttal rendelkező lapokat az olvasói igények, arról a Délmagyarország kapcsán többször írtunk. A Mediaworks-höz átjátszott egykori napilap 2019-re több mint 10 ezer előfizetőt veszett, akkor még 25 ezer példányt adtak el belőle. Ez a MATESZ 2025. II féléves auditja szerint 10 742 olvadt.

   A kormányváltást követően a Mediaworks leépítésekről is döntött. A Délmagyarországnál is alig maradtak újságírók, szerkesztők. A napilap immár hetilap, ahogy írják, „A Délmagyarország megújulásának célja, hogy Ön egy tartalmasabb és olvasmányosabb nyomtatott lapot kapjon, amely továbbra is a megye legfontosabb történéseire, ügyeire és közösségeire fókuszál. A lap hetente egy alkalommal, szombatonként érkezik meg előfizetőinkhez.”
   Hogy meddig maradnak életben a 2025-öt is már 14,2 milliárd forintos veszteséggel záró cégcsoport termékei, valószínűleg az év végéig kiderülnek.

Forrás: Átlátszó / Segesvári Csaba