Hiába volt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, három év alatt sem sikerült befejezni a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az Egri Főegyházmegye május 29-i hatállyal szerződést bontott a kivitelező DENCO Kft.-vel, az alvállalkozók pedig arra panaszkodnak, hogy nem fizették ki őket. A cég szerint a műszaki változtatások miatt nem készültek el határidőre. Hogy mikor nyithat meg a 3 milliárd forint közpénzzel megtámogatott iskola, egyelőre senki nem tudja. 
   2023 nyarán írtuk meg, hogy új iskolát kap az 1300 fős borsodi település, Köröm. A beruházást közpénzből állják, az építtető pedig az Egri Főegyházmegye, amely 2017-ben vette át a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolát a miskolci tankerülettől. Az önkormányzati épületek már akkor sem voltak ideális állapotban, ezért az egyház felújítás és egy új létesítmény építéséről döntött. Az Orbán-kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a beruházást, és 3 milliárd forint állami támogatást adott rá a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül.
   Mivel az iskola építéséhez közpénzt használtak fel, az Egri Főegyházmegyének közbeszerzési eljárást kellett kiírnia a munkálatokra. A 2023 júniusában közzétett eredménytájékoztató szerint tíz cég adott be ajánlatot, a tendert pedig a DENCO Klímatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. nyerte nettó 2,2 milliárd forintos ajánlattal.
   A leírás szerint a cég feladata lett volna a régi felépítmények elbontása, majd a 16 tanterem, öt szaktanterem, tanári terem, tornaterem, öltözők, vizesblokkok, főzőkonyha, gyakorlókonyha, egy 120-140 fős étkező, szertárak, tanári szobák, sportudvar és a tankert kialakítása. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem sikerült.

Szerződést bontottak a kivitelezővel
   A lapunkhoz eljuttatott információk szerint ugyanis az egyház május 29-i hatállyal szerződést bontott a DENCO Kft.-vel, az alvállalkozókat pedig megkérték, hogy jelezzék feléjük az esetleges követeléseiket.
   Megkérdeztük az Egri Főegyházmegyét, miért került erre sor, hol tart jelenleg a beruházás, és ki fogja befejezni a munkálatokat. Az egyház azt írta, „a Körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületének és tornatermének építésére és berendezésére szerződött DENCO Klímatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a 2026.05.31-i határidőre nem tudta befejezni a kivitelezést, ezért kényszerültünk a szerződés felmondására. Az elszámolás érdekében szükségesnek tartottuk az alvállalkozók és a beszállítók megkérdezését arról, hogy kifizették-e őket. Ezúton is minden alvállalkozónak köszönjük az adatszolgáltatást, amelyek feldolgozása folyamatban van. Ezek után fogjuk értesíteni az illetékes hatóságokat és dönteni a továbbiakról.”
   A válasz után visszakérdeztünk, hogy mivel magyarázta a cég a munkálatok elakadását, erre azonban már nem reagált az Egri Főegyházmegye.

Még nem fizették ki az alvállalkozókat
   Beszéltünk több alvállalkozóval, akiktől megtudtuk, hogy több száz millió forint is lehet a DENCO tartozása feléjük, és egyelőre nem látszik, mikor juthatnak a pénzükhöz. Volt, aki annyit hallott, hogy a cégnek likviditási gondjai vannak, amit más megrekedt beruházások okoztak. Akadt olyan is, aki – miután hetek óta nem tudja elérni a cég képviselőit – úgy döntött, végrehajtást indít.
   Bár a 2025-ös év adatai még nem látszanak, az azt megelőző években 2,3 és 5,8 milliárd forint között mozgott a DENCO Kft. éves forgalma, az adózott eredmény pedig olykor a félmilliárd forintot is meghaladta.
   Több alvállalkozó ugyanakkor azt mondta, ők nem is a DENCO Kft.-vel, hanem a KLITON Kft. munkatársaival álltak kapcsolatban. Ugyanakkor a projekt lebonyolítása során több esetben ugyanazok az emberek jártak el a két társaság nevében, és az elektronikus levelezési cím is azonos volt.
   Az EKR-be feltöltött dokumentumok szerint az egyház 2023 júliusában kötötte meg a szerződést a DENCO Kft.-vel, amely alvállalkozóként jelölte meg a KLITON Kft.-t (építőmesteri munkák), a Klíma Rendszerház Hűtés és Klímatechnikai Kft.-t (gépész és elektromos munkák), valamint Teremi Ferenc egyéni vállalkozót (geodéziai munkák).
   Az alvállalkozói munkák értéke 1,3 milliárd forint volt eredetileg.
   A cégadatbázis alapján a 22 fős, budapesti DENCO Kft. tulajdonosa Jankovich Henrik László. A KLITON Kft. tulajdonosa egészen tavaly őszig Jankovich Balázs Erik volt, jelenleg Bozi Tamás István és Dobos József Pál viszi a céget. Jankovichnak ugyanakkor zálogjoga van a cégen 540 000 000 forint értékben. A Klíma Rendszerház Hűtés és Klímatechnikai Kft. tulajdonosa pedig nem más, mint a DENCO Kft. Vagyis mindhárom, szerződéssel érintett cég a Jankovich családhoz köthető.
   A szerződést az EKR-ben található dokumentumok alapján egyszer módosították: 2025-ben határidő-hosszabbítás miatt, valamint arra hivatkozva, hogy a szerződés teljesítéséhez felhasznált termékek és energiahordozók tekintetében „üzleti kockázat körét meghaladó árdrágulás” következett be, emiatt a vállalkozói díj nettó 311 millió forinttal emelkedik. Hogy ezt végül megkapta-e a cég, nem tudni, mint ahogy azt sem, pontosan mekkora összeget fizetett ki az egyház a DENCO Kft.-nek az elvégzett munkákért, és ők ebből mennyit utaltak tovább az alvállalkozóknak.

Műszaki változtatások miatt csúsztak meg
   A DENCO Kft.-vel – amely ugyan szerepel a kizárt ajánlattevők listájában, mégis indulhat közbeszerzéseken – már korábban is bontottak szerződést az EKR-ben található adatok szerint. A kaposvári Virágfürdő energetikai felújítása kapcsán „hibás teljesítés” volt az ok, míg a gödöllői városháza épületbefejezési munkái esetében késedelemre hivatkoztak a megrendelők a szerződés megszüntetésekor.
   Megkerestük a céget, hogy megtudjuk, miért nem sikerült befejezni határidőre a Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola építését, hány százalékon áll a létesítmény, tartoznak-e az alvállalkozóknak, és ha igen, mekkora összeggel. Arra is rákérdeztünk, hogy a másik két beruházásnál mi történt.
   Jankovich Henriktől azt a választ kaptuk, hogy a projektben történt műszaki változtatások, pontosítások miatt csúsztak meg határidőben a kivitelezéssel.
   Szerintük jelenleg 80 százalékot meghaladó készenléti szinten áll az építkezés. A cégvezető elismerte, hogy tartoznak az alvállalkozóiknak, de a projekt lezárása és az elszámolások még folyamatban vannak.

   A Kaposvári Virágfürdő kapcsán Jankovich annyit írt, hogy végső elszámolásban vannak a megrendelővel, amelyhez szakértői kirendelés történt, míg a gödöllői városházára vonatkozó szerződést a felek közös megegyezéssel szüntették meg, „egyik félnek sem felróható, előre nem látható műszaki okból”.

Tatabányán is hasonló volt a forgatókönyv
   A katolikus egyház nem először kerül ilyen helyzetbe. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tatabányai Szent Margit Katolikus Gimnázium építési munkálataival is hasonló problémáik voltak. Az 5 milliárd forintos fejlesztést zűrös hátterű cégek végezték volna el, de végül félbehagyták a munkát.
   Az egyik érintett céget, az Octopus Invest Szolgáltató Kft.-t feljelentették az alvállalkozói, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. vezetője akkor azt állította, csak azokkal szemben tartották vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették, vagy el sem végezték a munkát. Az Octopus Invest Kft. ellen aztán felszámolási eljárás indult, a munkálatokat pedig végül az EB Hungary Invest Kft. fejezte be egy újabb tendert követően.

Folyt a közpénz az egyházakhoz
   Az elmúlt 16 évre jellemző volt, hogy a Fidesz-kormány közpénzzel tömte ki az egyházakat, és milliárdokat adott olyan intézmények felújítására/építésére, amelyekre korábban, amíg állami kézben voltak, nem adott.
Semjén Zsolt akkori miniszterelnök-helyettes 2020-ban dicsekedett azzal, hogy uniós szinten Magyarország költ a legtöbbet az egyházak és az egyházi iskolák támogatására. Soltész Miklós pedig, aki akkor a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára volt, éppen a körömi iskola alapkőletételénél jelentette be, hogy a kormány mintegy 110 milliárd forintot biztosít a református, a katolikus és az evangélikus egyház iskola- és óvodaépítési, felújítási programjára.
   Azt, hogy eközben az állami intézményekre mennyit áldoznak, még az Index.hu számolta ki 2019-ben: akkor arra jutottak, hogy négyszer többet költ a kormány az egyházi iskolában tanulókra, mint az állami diákokra. Azóta pedig az anyagi támogatáson és különleges jogszabályi körülményeken túl (pl. bizonyos esetekben nem kell közbeszerzési eljárást kiírniuk) a Fidesz-kormány azt is lehetővé tette, hogy épületek százai kerülhessenek ingyen az egyházak tulajdonába, még akkor is, ha azok sosem voltak a birtokukban.
   Ennek fényében nem csoda, hogy a Népszava 2022-ben arról írt, Magyarországon egyre több a felekezeti iskola, és van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba.

Forrás: Átlátszó / Katus Eszter