Hegedűs Istvánt csupán 32 éves volt, mikor az 1956-os forradalom alatt sortűz áldozata lett. A 20 forintos bankjegy őrizte emlékét, ugyanis a tragédiájáról 1988-ig nem írhattak a lapok.

Hegedűs István 1924. október 23-án született Nyíregyházán. Hamar kiderült, a sportra termett, az úszástól a vízilabdáig, minden sportágban otthonosan mozgott a remek fizikai felépítésű fiatal. A gimnázium elvégzése után Pestre ment a Testnevelési Főiskolára. A tanulás mellett öttusázott, s hamar az ország legjobbjai közé került, 1948-ban megnyerte az egyéni felnőtt bajnokságot. Ebben az évben került aztán a papír húszforintosra a magas, izmos, sármos fiú, még interjút is készítettek vele ebből az alkalomból. 

Itt elmesélte, hogyan került a pénzjegyre: „Egy vasárnap délelőtt itt treníroztam a fedettben – kezdte Hegedűs. – Amikor kiléptem a medencéből egy férfi lépett mellém és izgatott hangon rám kiabált: jöjjön velem, maga lesz a húszforintos! Először megdöbbentem, azt hittem, megártott neki a meleg.” Hamarjában az is kiderült, az idegen a Pénzjegynyomda tervezőstúdiójának egyik rajzolója, és hetek óta a budapesti strandokon, uszodákban kereste a megfelelő modellt. Hegedűs István saját elmondása szerint tíz napon keresztül napi egy órát volt a műteremben. „Fárasztó munka volt. Fapadon térdelve, egyik kezemben súlyos kalapácsot, a másikban búzakévét kellett tartanom.” Végül 200 forint fizettek neki. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az első 20 forintossal, ami a kezébe kerül majd, a következőt válaszolta: „selyempapírba csomagolom és elküldöm az édesanyámnak.” Azt is tudni lehetett, hogy Kisfaludy Strobl Zsigmond, a híres szobrász is őt kérte fel a Gellérthegyi Szabadságszobornál látható Fáklyavivő modelljének.

1956. október 24-én már hajnalban fent volt. Talán le sem feküdt aludni, hiszen kitört a forradalom. Előző este volt a születésnapja, amire különleges „ajándékot” kapott, a magyar nép szabadságát.

Korán kelt és a Margitszigetre sietett volna, hogy gyorsan hazaküldje azokat a gyerekeket, akik mégis edzésre mentek, hiszen városszerte lövések hangja hallatszott. Gerendás László úszóedző társaságában indultak a Margitsziget felé. Mivel sem a troli, sem a villamos nem járt, gyalog mentek.  

Gerendás későbbi visszaemlékezése szerint a korai időpont ellenére sokan voltak az utcákon. A Szófia és a Lenin körút utca sarkán lévő szovjet könyvesboltból az emberek éppen kidobálták az orosz nyelvű könyveket, amelyeket meg is gyújtottak. A következő pillanatban ropogni kezdtek a fegyverek, ők pedig a falhoz lapulva várták, hogy véget érjen a lövöldözés. Egy teherautó állt a könyvesbolt közelében, egyenruhás fegyveresekkel (valószínűleg az ÁVH emberei voltak), majd a teherautó meglódult és megint lövések hallatszottak, Gerendás pedig csak annyit látott, hogy Hegedűs arccal előre bukva, mozdulatlanul fekszik a betonon. Próbált segíteni rajta, de már nem lehetett. Kétéves kislánya soha többé nem láthatta élve az édesapját… Hegedűs Istvánt a közeli ház belső udvarán temették el a lakók, a Népszava beszámolója szerint „egy golyó hátulról, a szívén szaladt keresztül”.

A Hegedűs István halála után még 36 évig szerepelt az őt ábrázoló papír 20 forintoson. A bankjegyet hivatalosan 1992. szeptember 30-án vonták ki a forgalomból, miután felváltotta az 1982-ben bevezetett (vagy 1992-es sorozatú) 20 forintos érme.

forrás: Újságmúzeum