2013. június 27. csütörtök atlatszo.hu

 

Nem született döntés a devizaalapú hitelszerződések ügyében tartott harmadfokú tárgyaláson június 25-én a Kúrián. Egy az OTP-vel kötött devizahitel-szerződés semmissé nyilvánításáért indított perben másodfokon tavaly decemberben elfogadta a bíróság a hitelt felvevő ügyfél kifogásait az árfolyamréssel kapcsolatban, de az alperes fellebbezett. A devizaalapú ügyletek során az árfolyamrés jelentős bevételt jelent a bankszektornak: a PITEE Egyesület PSZÁF-adatra támaszkodó számítása szerint szerint 2012-ben 80 milliárd forintot nyertek rajta a pénzintézetek. A nagy indulatokat kavaró ügyben ítélet a következő, július 4-i tárgyaláson várható.
 

*****

A felperest, vagyis a devizaalapú hitelt felvevő ügyfelet a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) egyik alapítója, dr. Lázár Dénes pénzügyi jogász képviseli, aki az Átlátszónak adott korábbi interjújában azt mondta, hogy "a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megfelelő működése megakadályozhatta volna a lakosság órási mértékű devizahitel-eladósodását". Azóta a PSZÁF vezetősége rágalmazásért feljelentette a PITEE egyesületet egy a weboldalukon megjelent ironikus hangvételű bejegyzés miatt. Egy nemrégiben kiszivárgott levél szerint Szász Károly, a PSZÁF vezetője a Kúria devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire válaszolva az ítéletek gazdasági és társadalmi hatására figyelmeztetett, felhívta a figyelmet hogy a bankoknak kedvezőtlen ítéletek egy potenciális bankpánik lehetőségét is felvetik, amely szélsőséges esetben államcsődben végződhet. A legfőbb ügyész is szakvéleményt készített a Kúria számára, amiben a PITEE véleménye szerint "nyíltan az Európai Unió jogszabályainak megsértésére buzdítja a Kúriát". Egy nappal a keddi bírósági tárgyalás előtt lemondott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) két alelnöke, dr. Sáray Éva és Balogh László, valamint dr. Nadrai Géza, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke. A tárgyalás alatt és után tüntetők a Kúria épülete előtt, majd a városban vonulva követelték a devizahiteles szerződések semmissé tételét. Lázár Dénest az utóbbi hetek eseményeiről és a per társadalmi hatásáról kérdeztük.

Mire számított a keddi tárgyalás előtt?

Azt reméltem hogy a Kúria ítéletet hoz, mert a tárgyalást megelőző hetekben már minden pro és kontra érv nyilvánosan elhangzott az üggyel kapcsolatban, a weboldalunkon egyre többen követik figyelemmel az eseményeket. A tárgyaláson egy szempontra mindenképpen fel akartam hívni a Kúria figyelmét: a Legfőbb Ügyész által készíttetett szakvélemény, és a PSZÁF által kiadott anyagok mind olyan kérdésekkel foglalkoznak, amikre én már az első fokú tárgyaláson hivatkoztam. Akkor még ezekről a kérdésekről nem alakult ki vita, mert az OTP olyan ügyvédet küldött a tárgyalásra, akinek nem szakterülete a pénzügyi jog és a bankjog, ezért nem tudott érdemben reagálni ezekre az érveimre. Az OTP ügyvédje azzal, hogy akkor nem vitatta az állításaimat, eljárásjogi stratégiai hibát követett el. Most harmadfokon az ügyész meg a PSZÁF próbálja kiküszöbölni a hibákat, amiket az OTP ügyvédje első fokon elkövetett. Az árfolyamrés kérdését már elsőfokon meg kellett volna vitatni, de az OTP nem vette komolyan ezt a pert, csak akkor kapott észbe hogy valami nagy baj van, amikor már a Kúriánál tartott az ügy.

Mi lehet az oka hogy a tárgyalási előtti napon lemondott a PSZÁF két alelnöke és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke?

Jó érzés volt hallani, hogy lemondanak, különösen a PBT elnökéről, mert szerintem a PBT számtalan döntést hozott a jogállami elvekkel ellentétesen. Jó lenne tudni azt, hogy azért mondott-e le, mert felelősnek érzi magát amiatt, hogy a PBT minősíthetetlen színvonalon működött. De sajnos nem ismerjük a lemondásuk indokait.

    Pert nyertek a devizahitelesek - az összes jelzáloghitel szerződés hibás lehet

    Devizahitel-szerződések ezrei válhatnak érvénytelenné egy december 7-i bírósági ítélet (PDF) nyomán, amely semmissé nyilvánított egy - az OTP-vel kötött - devizahitel-szerződést. A döntés jelzésértékű, mert rámutat a magyarországi pénzügyi szektor jogalkalmazási hibáira - állítja a pert indító Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület egyik alapítója. Tovább az előző cikkre.

A tegnapi tárgyalás alatt a Kúria épülete előtt, majd a városban másutt is vehemens, radikális tüntetés zajlott, erről mi a véleménye?

Ez nekem egyrészt azt mutatja, hogy az emberek érdeklődnek az igazságszolgáltatás munkája iránt, másrészt viszont azt, hogy a csalódott fogyasztók tömegei nem kapnak támogatást máshonnan, mint a szélsőséges pártoktól. Ez intő jel arra, hogy Magyarországon azért gyengül a demokrácia, mert nincs olyan jogrendszer, amely megvédi a pénzügyileg gyengébbeket, a kevesebb befolyással rendelkezőket a hatalmi elit túlkapásaitól. Így ez a réteg teljesen ki van szolgáltatva a szélsőséges pártoknak. Szerintem a Kúria előtt tüntetők között nagyon sok olyan ember volt, aki csak azért csapódott oda a szélsőséges csoporthoz, mert nincs más, aki az érdeküket képviselné. Egy jól működő fogyasztóvédelem ezeknek az embereknek alternatívát tudna nyújtani. Azt látom, hogy a pénzügyi és politikai elit tagjai párthovatartozásuktól függetlenül a kezükben tartják az országot. Tudjuk, hogy az elmúlt húsz évben bármelyik párt került hatalomra, vezetői szétlopták a közvagyont. A közvagyon széthordása tehát nem csak az egyik vagy a másik párt jellemzője, hanem a politikai elit kulturális beidegződése. Ezt a kultúrát választásokkal nem lehet megváltoztatni. Hiába választunk új pártokat, előbb-utóbb azok is elkényelmesednek a hatalomban. A politikai elitnek egy működő jogrendszer tudna korlátokat szabni, például egy olyan legfőbb ügyésszel, aki legfontosabb céljának azt tekinti, hogy letörje a politikai korrupciót. Ő felléphetne a saját törvényes eszközeivel, ahogy ezt Csehországban is láttuk.

Nemrég került nyilvánosságra a hír, hogy a PSZÁF ősszel megszűnik, ezt jó döntésnek tartja?

A PSZÁF és az MNB összevonásának lehet szakmai, logikai háttere, hiszen vannak olyan európai országok, ahol ez a két szervezet összevonva működik. A másik lehetséges oka a PSZÁF felszámolásának, hogy mostanra már nyilvánvalóvá vált a politikai vezetés számára is, hogy ez a szervezet katasztrofálisan csődöt mondott, mert számtalan hiba van a hitelszerződésekben, s emiatt jogosan vannak felháborodva az emberek. Az összevonás ugyanakkor csak egy formai változást hoz, tartalmilag valószínűleg marad minden a régiben. Ez a magyaros problémamegoldás jó példája. A politikai vezetők azt hiszik, ha nem működik egy szerv, akkor azt látványosan meg kell szüntetni és létre kell hozni egy másikat. Szerintem inkább azt kellene megvizsgálni, miért nem működött a régi, és az okokon kellene változtatni.

Mi történt a keddi tárgyaláson?

A tárgyalás a szokásos koreográfia szerint zajlott: az iratismertetés után beszélt a két fél, és aztán feltettek a bírók néhány kérdést. Vita a két fél között nem volt, egyes jogi kérdések különböző megítélése sem volt téma, új szempont nem került elő.

Úgy tudjuk hogy a bírók is megosztottak a devizaalapú hitelezéssel kapcsolatos kérdésekben, és a tárgyalást megelőzően volt egy zártkörű bírói konferencia a problémakörről.

Igen, azt beszélik hogy nagy a vita a bírók között arról, hogyan kellene dönteni ebben az ügyben. Az már jó, ha vita van, csak az nem jó, ha ez a vita a nyilvánosságtól elzártan folyik. Az azért elgondolkodtató, hogy vannak olyan emberek a bírói karban, akik fontosabbnak tartják a bankrendszer stabilitását, mint a jogrendszer kikényszerítését.

A másodfokú döntés után milyen visszajelzéseket kapott a PITEE Egyesület?

A munkánk a másodfokú tárgyalás után kapott igazán nagy nyilvánosságot. Azóta egyre több fogyasztó fordul hozzánk segítségért és egyre többen követik a munkánkat az interneten. Azt tapasztaljuk, hogy egyre több bíró ismeri a fogyasztóvédelmi elemzésünket, és használja az érveinket. Több olyan bírósági ítélet is született az elmúlt hónapokban, mely az általunk megfogalmazott érvekhez hasonló indoklással semmisített meg devizahitel-szerződéseket, nem az árfolyamrés-ügyre, hanem egy másik kifogásunkra, az egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűtlenségére hivatkozva. A PITEE ezzel kapcsolatban is beadott egy keresetet az OTP ellen, ez jelenleg első fokon megrekedt.
Horn Gabriella

Kapcsolódó:
   Július 4: a Függetlenség napja?
   Támogatás a javából: az Orbán által vezetett párt felszólította az Orbán által vezetett kormányt: tartson ki
   Takarékmutyi: Orbánék kisepernek és lenyúlnak mindent a takarékoknál


Fáy Árpád JOGOS kérdései, amiket tisztázni kell:
Mire való a magántulajdon és mire másra a köztulajdon?
A jog miért nem szabályoz, miért átlényegít?
Tulajdonképpen ki az alanya, alkotója, használója a jognak?
Fáy szerint:
A megoldás a két tulajdonforma funkciójának megkülönböztetése - és attól fogva mindegyiket a maga helyén, a maga funkciójában kellene előnyben részesíteni!
Mert:
Fogalmi képtelenség a köz- és magántulajdon egyenjogúsága, és a rendszerváltási problémáink egyik fontos oka volt ezen szemlélet alaptörvényi megjelenése, hivatkozhatósága.
Továbbá:
A hitel alapvetően a hitelfelvevő joga, jogosultsága.
A bank egy közszolgáltató - kellene, hogy legyen!
A pénz alapvetően NEM LEHET a bank tulajdona, hanem a banknak van koncessziója a pénz szakszerű kezelésére - mármint kikerülhetetlenül az ügyfele javára ténykedve.