Visszautasította az Alkotmánybíróság azt a fideszes és KDNP-s képviselők által benyújtott utólagos normakontrollt, ami az uniós források hazahozatalához kapcsolódó tizenhatodik Alaptörvény-módosítás megsemmisítését indítványozta. A testület érdemben nem tárgyalta az indítványt, a többségi állásponttal Polt Péter és Handó Tünde sem értett egyet. 
   Az Alkotmánybíróság pontot tett az egyik olyan eljárásnak a végére, amivel a Fidesz és a KDNP az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabálymódosításokat támadta. Az ellenzéki országgyűlési képviselők a tizenhatodik Alaptörvény-módosításban azt a pontot kifogásolták, ami a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetéséről szól. 
   Ahogy arról a Kontroll korábban részletesen beszámolt, az ügy azért bírt különös jelentőséggel, mert Magyarországnak augusztus 31-ig kell teljesítenie az uniós források hazahozatalához szükséges feltételeket. Ezek egyike a júniusban elfogadott, több mint százoldalas jogszabálycsomag. A kekvák vonatkozásában ennek a jogszabálycsomagnak "ágyazott meg" alkotmányosan a tizenhatodik Alaptörvény-módosítás. 

Azt állították, ez valójában nem is alkotmányos norma
   Az utólagos normakontrollt indítványozó ellenzéki politikusok egyik fő érve az volt, hogy az általuk kifogásolt pont nem általános, a jövőre vonatkozó szabály. Szerintük az Országgyűlés tiszás többsége egy már létező, pontosan azonosítható alapítványi kör jogviszonyait rendező, „átmeneti-egyszeri” döntést emelt alaptörvényi szintre. Azaz a beadványozók szerint az elsődleges kérdés az, hogy valódi Alaptörvény-módosításról van-e egyáltalán szó. 

Az AB szerint erre nincs hatásköre
   Az Alkotmánybíróság az utólagos normakontrollt visszautasította. A testület rámutatott, hogy az indítványozók az alkotmánymódosítási eljárás szabályszerűségét nem vitatták: nem állították például, hogy nem megfelelő személy kezdeményezte a módosítást vagy hogy nem volt meg az elfogadásához szükséges szavazati arány.
   Az AB szerint annak eldöntése, hogy egy rendelkezés kellően általános, normatív vagy absztrakt-e, már a szabályozás tartalmának értékelését jelentené. Márpedig az Alaptörvény szerint az Alkotmánybíróság tartalmi kontrollt nem gyakorolhat az alkotmánymódosítások felett.
   A testület ezért nem is döntött arról, hogy a vitatott rendelkezés tartalmilag alkotmányos-e. Ehelyett hatáskörének hiányát állapította meg, és érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt.

Polt Péter és Handó Tünde sem értett egyet
   Érdekesség, hogy a visszautasítással két alkotmánybíró, Handó Tünde és az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter sem értett egyet. Polt érvelése a hasonló a fidesz indítvány összeállítóinak érveléséhez. Szerinte is tisztázni kellett volna azt az alapvető kérdést, hogy a megtámadott rendelkezés alkotmányjogi természetét tekintve egyáltalán az alkotmánymódosító hatalom gyakorlásának minősül-e.
   Polt szerint ha egy Alaptörvénybe foglalt rendelkezés elsődleges funkciója egy konkrét személy vagy intézményi helyzet közvetlen rendezése, felmerülhet, hogy az valójában nem klasszikus értelemben vett alkotmánymódosítás.
   Polt szerint ezért különbséget kell tenni egy alkotmánymódosítás minősítése és tartalmi felülvizsgálata között. Az előbbi azt vizsgálná, hogy az adott rendelkezés egyáltalán alkotmánymódosításnak tekinthető-e, az utóbbi pedig azt, hogy annak tartalma alkotmányos-e.

Az uniós pénzek ügye ezzel még nincs lezárva
   A végzés nem jelenti az uniós források hazahozatalához kapcsolódó alkotmánybírósági ügyek lezárását. Korábban megírtuk, hogy a Fidesz és a KDNP összesen 11 utólagos normakontrollt kezdeményezett. Ezek közül négy Alaptörvény-módosításokat támad, hét pedig törvényeket. Utóbbiak elbírálásában az Ab-t nem köti határidő. 
   A végzésben az AB külön kitér arra, hogy az indítványozók az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvényt is megtámadták. Ezt a kérelmet elkülönítették, így arról külön eljárásban fog dönteni az Alkotmánybíróság.
   Ez azért lényeges, mert ennél már nem egy Alaptörvény-módosításról, hanem törvényi rendelkezésekről van szó, vagyis az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségei is mások. Vitézy Dávid éppen erre hívta fel korábban a figyelmet: szerinte míg az Alaptörvény módosításainál nagyon szűk az AB mozgástere, egy szakági törvény esetében érdemi vizsgálatra van lehetőség. 
   Magyar Péter korábban azzal vádolta a Fideszt, hogy az Alkotmánybíróságon keresztül próbálja megakadályozni a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás felszabadítását. A Fidesz ezzel szemben azt állította, hogy beadványai alkotmányossági problémákról szólnak. A korábbi vitáról itt írtunk részletesen.

Forrás: Kontroll