Az Orbán-kormány tavaly először 1,6 százalékkal, majd visszamenőleg 0,8 százalékkal emelte a nyugdíjakat, a teljes emelés így 2,4 százalékot tett ki. Így épphogy el tudták kerülni azt, hogy a nyugdíjak reálértéke csökkenjen az előző évhez képest.

Ennél rosszabb éve utoljára 2011-ben volt a nyugdíjasoknak, amikor 0,1 százalékkal csökkent járandóságuk reálértéke. Persze korábban, a válság évei alatt ennél drasztikusabb csökkenést is el kellett szenvedniük, mikor az emelés jócskán elmaradt a nyugdíjas fogyasztói árindex értékétől.

Az Orbán-kormány regnálása óta eltelt 8 évben 2013 volt a legjobb év a nyugdíjasok számára, amikor az 1,5 százalékos nyugdíjas-infláció mellett 6,1 százalékkal emelkedett az ellátás összege. Azóta viszont a két szám folyamatosan közelít egymáshoz.

A zárszámadási törvényjavaslatban van azonban egy másik számítási módszertan is, amely a reálérték-változást az átlagnyugdíj növekedése alapján számolja. Erre részben azért van szükség, mert az újonnan nyugdíjba vonulók ellátása magasabb, mint az elhunytaké, vagyis az átlag folyamatosan emelkedik.

2017-ben például a 2,4 százalékos nyugdíjemelés ellenére az átlagnyugdíj 3,1 százalékkal emelkedett, vagyis ez alapján a módszertan alapján 0,8 százalékos reálnyugdíj-emeléssel lehet számolni.

Ehhez az is hozzátartozik, hogy a nettó átlagkereset növekedése sokszorosan meghaladja a nyugdíjemelés mértékét. 2017-ben például a 2,4 százalék állt szemben 12,9 százalékkal, úgy, hogy a nemzetgazdaság egészében az infláció mindössze 0,1 százalékponttal volt magasabb, mint a nyugdíjas fogyasztói árindex.

Emlékezetes, hogy még az előző kabinet kezdeményezte a nyugdíjemelésnél az úgynevezett svájci indexálás szabályainak átalakítását. A változtatás lényege az volt, hogy a nyugdíjasok a reálkeresetek emelkedéséből ne automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében részesüljenek. Ennek az volt célja, hogy a nyugdíjak ne emelkedjenek nagyobb mértékben, mint amit a gazdaság teljesítménye lehetővé tesz.

2012-től ugyanakkor a nyugdíjakat csak a tervezett fogyasztói árnövekedés függvényében emelik, ha pedig a tervezettnél mégis magasabb lenne a drágulás üteme, akkor pótlólagos nyugdíjemelése érkezik az év végéhez közeledve. Erre számos példát láthattunk az elmúlt évekből. Hogy a reálnyugdíj mégis emelkedett, az annak köszönhető, hogy a kormány rendszeresen felültervezte a drágulás ütemét, így a nyugdíjasokat kompenzálták.

A pénzromlás feltámadásával azonban fordult a kocka. A kabinet eddig a nyugdíjkorrekcióval le tudta követni az inflációt, ám a helyzet mind inkább romlik. (Jövőre például a kormány 2,7 százalékos emelést biztosít az ellátottaknak, addig az elemzőkszinte konszenzus-szerűen 3,3-3,5 körüli százalékos inflációt várnak 2019-re.)

Mennyi az átlagnyugdíj?

Tavaly a korhatár feletti öregségi nyugdíjasok közel 113 400 forintot kaptak havonta, míg azok a nők, akik igénybe vették a 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét 125 200 forintot. Így az öregségi nyugdíjak átlaga 114 200 forint, amelyhez hozzáadódnak özvegyi nyugdíjak, így az ellátások átlaga 121 200 forintra jön ki.

2010-ben ez az összeg 95 300 forint volt, vagyis az elmúlt 8 évben szűk 26 ezer forinttal emelkedtek a nyugdíjak. Időközben komoly változások léptek életbe a nyugdíjrendszerben, például felülvizsgálták a rokkant-ellátást, több százezer ember kiesett a rendszerből és ellátásuk már nem a Nyugdíjalap, hanem az Egészségügyi Alap elszámolásában jelenik meg.

A nyugdíjak közötti olló akkor kezdett hatalmasra nyílni, mikor a kormány 2012-ben úgy döntött, hogy 2013-tól eltörli az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés felső határát, amely az eltörléskor bruttó 661 850 forint volt, tehát az e feletti jövedelmek nem számítottak bele a nyugdíjba. Miután a befizetésekben feloldották a korlátot, az a kifizetésekben is megszűnt. Ezzel rövidtávon többletbevételhez jutott a költségvetés, de nőttek a kiadások is, ami hosszútávon jóval nagyobb terheket rak rá a milliós nyugdíjellátások kifizetése miatt.

Hogy miként szóródnak a magyar nyugdíjak, arról nemrég a Pénzcentrum közölt összeállítást. Ebből kiderül, hogy majdnem 600 ezer nyugdíjas 50 és 100 ezer forint közötti összeget kap, a legtöbben, közel 1,2 millióan 100 és 200 ezer között, míg ennél magasabb összeg 214 ezer nyugdíjasnak jár. Azt a Magyar Államkincstár nem árulta el, hogy mennyi a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíj, azt azonban igen, hogy van 27 szerencsés aki 700 és 800 ezer forint közötti nyugdíjból él.

Év elején a zoom.hu is foglalkozott a témával. Ők azt tudták meg a Magyar Államkincstártól, hogy a  a tíz legmagasabb nyugdíj átlaga idén januárban 2 millió 15 ezer forint volt.

A "szupernyugdíjakkal" együtt van jelen a rendszerben a rendkívül alacsony minimálnyugdíj, amelynek szintje viszont 2008 óta változatlan: 28 500 forint. Hogy pontosan hány ember kap minimálnyugdíjat, a kormány nem teszi közzé. Tavaly a Magyar Államkincstár annyit elárult, hogy valamivel több, mint 70 ezer ember kapott 50 ezer forintnál alacsonyabb nyugellátást. (Az elmúlt években azonban több olyan becslés látott napvilágot, amely szerint az öregségi nyugdíjasok harmadának kisebb volt a járandósága, mint az az adott évben érvényes időskorúakra számított létminimum összege).

Nem véletlen, hogy a járulékplafon eltörlését sok kritika éri, hiszen aki egész életében jól keresett, vélhetően tudott félretenni a nyugdíjas évekre, míg aki vegetált, annak marad a nyomorgás azután is, hogy betöltötte a korhatárt. Az egyenlőtlenségeken a kormány olyan intézkedésekkel javítana, mint az Erzsébet-utalványok kiosztása, a 10 ezer forintos ajándék azonban aligha orvosolja a helyzetet.

Az átlagnyugdíj mellett lenne egy másik fontos adat is, méghozzá a mediánnyugdíjé. Az átlagszámítással - ezt igaz az átlagbérekre is - az legnagyobb baj, hogy a szélsőséges értékek, mint például a több százezres nyugdíjak, eltérítik az értéket és nem kapunk képet a nyugdíjasok valós életkörülményeiről. Ezt tudná orvosolni a mediánnyugdíj adata, amely azt mutatja meg, mi az az összeg amelynél ugyan annyi nyugdíjas kap több és kevesebb összeget. Ezt összeget azonban a kormány nem hozza nyilvánosságra.

Egyre több korbetöltött, egyre kevesebb ellátott

Míg a nyugdíjkorhatárt elért emberek és a 40 év után állományba vonuló nők száma folyamatosan emelkedik, az ellátottak száma mégis csökken. Ennek az az oka, hogy egyre kevesebb a - korhatárt elért - rokkantsági nyugdíjból átsorolt ember a rendszerben, illetve kevesebben kapnak árvaellátást és özvegyi nyugellátást is.

2017-ben kevesebb, alig 2 millió 163 ezer ember kapott valamilyen ellátást a nyugdíjalapból. Ez a szám 2013-ban 2 millió 191 ezer volt.

Korábban voltak ennél jóval magasabb számok is, de a kormány 2012-ben komoly változásokról döntött a nyugdíjrendszeren belül. Kikerültek ugyanis a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozásából a korai öregségi nyugdíjak és ezeket a korbetöltésig szociális ellátássá alakították.

2010-ben a nyugdíjrendszer ellátottjainak száma még 2 millió 692 ezer volt, akkor még ebbe a csoportba tartozott közel 360 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas és majdnem 200 ezer "előrehozott" nyugdíjas is. A 2012 utáni zárszámadási törvényjavaslatokban az összehasonlíthatóság kedvéért visszamenőleg is átszámolták a nyugdíjasok számát már az új szabályok szerint. Ebből kiderült, hogy 2010-ben majdnem 600 ezerrel kevesebb ember lett volna nyugdíjas státuszban.

A nem túl hízelgő nevű "profiltisztítással" egyidőben indult be egyébként a nők 40, vagyis a korai nyugdíjbavonulás lehetőségének megteremtése, amely komoly népszerűségnek örvend. 2011-ben még átlagosan 17 ezer, 2012-ben már 77 ezer, 2015-ben 127 ezer, tavaly pedig 150 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel.

Eközben az átsorolt, de már a nyugdíjkorhatárt elérő rokkant státuszú emberek száma 390 ezerről 320 ezerre csökkent, míg a hozzátartozói ellátásban részesülőké 220 ezerről 140 ezerre.

A korbetöltött - nem rokkant státuszú - nyugdíjasok száma 1,45 millióról 1,55 millióra emelkedett, ez a legnagyobb csoport azok között, akik valamilyen juttatásra jogosultak a nyugdíjalapból.

Gyorsan híznak a nyugdíjkiadások

A nyugdíjkassza kiadási oldala a korábban már említett 2012-es átalakítások idején csökkent. 2011-ben még 3 035 ezer milliárd forintot tett ki, 2012-ben pedig már csak 2 643 milliárdot. Az összeg azóta folyamatosan emelkedik, tavaly elérte a 3 147 milliárdot, sőt ha ehhez hozzávesszük a nyugdíjprémium 24 milliárdos kiadását, akkor 3 171 milliárd a végső számla.

A növekedést a nyugdíjemelések mellett az is hajtja, hogy az újonnan belépő nyugdíjasok ellátása jellemzően magasabb, mint az elhunytaké.

Ezzel együtt - nem utolsó sorban a kormány, már említett profiltisztításának következményeként - a magyar nyugdíjkassza nagyjából egyensúlyban maradt. Tavaly a bevételi főösszeg 3200, a kiadási 3205 milliárd forint lett, utóbbiban a kifizetések mellett az állami apparátus fenntartásának költségei is benne vannak.

Forrás: napi.hu