A múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben egy néhány soros kormányhatározat, amely jól megmutatja, milyen összegeket mozgat meg az állam a rezsicsökkentés fenntartásáért. A kormány csaknem 119 milliárd forintot csoportosított át azért, hogy kifizesse az áram- és gázszolgáltatóknak a rezsivédelemhez kapcsolódó 2026 harmadik negyedévi ellentételezést. A pénzt ráadásul gyorsan kellett továbbítani. Az áramszolgáltatóknak járó összeget a forrás rendelkezésre állása után azonnal, a gázszolgáltatók kompenzációját pedig legkésőbb szeptember végéig kellett kifizetni.
A 119 milliárd forint azonban csak egy részlet egy ennél jóval nagyobb rendszerből. Az idei költségvetésben 792,5 milliárd forintot különítettek el lakossági rezsivédelemre. Vagyis miközben a fogyasztók a villany- és gázszámlájukon közvetlenül nem látják a rezsivédelem teljes költségét, annak finanszírozása százmilliárdos tételekben jelenik meg az állami költségvetésben. Ez különösen akkor válik fontossá, amikor azt vizsgáljuk, hogyan lehetne érdemben csökkenteni a magyar költségvetés hiányát.
A rezsicsökkentés százmilliárdjai sem oldanák meg a költségvetés problémáját?
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek arról beszélt, hogy ha a jelenlegi, nagyjából 7 százalék feletti GDP-arányos hiányból indulunk ki, akkor a 3 százalékos szint eléréséhez nagyságrendileg 3500 milliárd forinttal kellene javítani a költségvetés egyenlegét. Ehhez képest a lakossági rezsivédelemre idén előirányzott 792,5 milliárd forint első látásra tekintélyes összeg. De ebből nem következik, hogy a rezsicsökkentés megszüntetésével ennyi pénzt meg lehetne spórolni. És még ha a teljes összeg megtakarítható lenne, az sem oldaná meg a költségvetés problémáját.
Először azt érdemes tisztázni, hogy 792,5 milliárd forint nem egy előre pontosan kiszámítható számla, hanem költségvetési előirányzat. Hogy végül mennyibe kerül a rezsivédelem, azt több olyan tényező is befolyásolja, amelyet a kormány nem tud pontosan előre jelezni. Számít például, mennyi energiát fogyasztanak a háztartások, milyen hideg lesz a tél, és mindenekelőtt az, hogyan alakulnak az energiaárak. „Tehát ez egy mozgó tétel” – fogalmazott Regős Gábor az Indexnek.
A közgazdász szerint ezért érdemes különválasztani két kérdést:
azt, hogy jó-e a rezsicsökkentés jelenlegi rendszere,
attól, hogy a megszüntetése mekkora segítséget jelentene a költségvetésnek.
Utóbbinál a nagyságrend a döntő. Ha a 3 százalékos hiány eléréséhez valóban több ezer milliárd forintos egyenlegjavításra van szükség, akkor a rezsicsökkentés átalakítása ennek csak az egyik eleme lehet. „Önmagában mutogathatunk erre, de nem ez fogja azért megváltani a világot” – mondta Regős. A számolást bonyolítja, hogy a rezsicsökkentés átalakításának nemcsak közvetlen költségvetési hatása lenne.
Ha a háztartások magasabb energiaárakkal szembesülnének, az visszafoghatná a fogyasztást. Ez azonban már nem pusztán költségvetési kérdés. A magasabb ár ösztönözheti az energiatakarékosságot, de egészen más következménye van annak, ha egy háztartás azért fogyaszt kevesebbet, mert korszerűsítette az otthonát, mint annak, ha azért, mert nem tudja megfizetni a megfelelő fűtést.
A teljes kivezetés hozná a legtöbb pénzt, mégsem ez az egyetlen út
Regős szerint éppen ezért óvatosan kell bánni azzal az érveléssel, hogy a magasabb rezsi automatikusan kedvező lenne, mert takarékosabb fogyasztásra ösztönözné a háztartásokat. Nem mindegy ugyanis, miért csökken az energiafelhasználás. „Ez egyfelől egy jó dolog, mert nem pazaroljuk az energiát, másfelől viszont, ha nő azok aránya, akik nem tudják rendesen felfűteni a lakásukat, vagy úgy döntenek, hogy ilyen áron inkább nem fűtenek, akkor az nem biztos, hogy pozitív tényező” – mondta.
A rezsicsökkentés kivezetése javíthatná a költségvetés egyenlegét, és ezzel közelebb vihetné Magyarországot az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalékos hiánycélhoz, Regős szerint azonban hiba lenne ettől várni a költségvetési probléma megoldását. „Valamennyire segítené, azért ne ebben lássuk a fő vagy az egyetlen megoldást” – fogalmazott. A kérdés ráadásul nem csak úgy tehető fel, hogy maradjon-e a rezsicsökkentés, vagy egyik napról a másikra szűnjön meg.
A két végpont között több lehetőség is van: változhatnának a kedvezményes tarifák, tovább lehetne alakítani a fogyasztáshoz kötött sávokat, vagy a jelenleginél célzottabb támogatási rendszert lehetne kialakítani. Utóbbinak azonban megvannak a maga problémái. Egy szociális alapon működő rendszerben meg kell határozni, hogy pontosan ki jogosult támogatásra, majd ezt adminisztrálni és ellenőrizni is kell. Regős szerint emiatt nem garantálható, hogy minden esetben azokhoz jutna el a segítség, akiknek valóban szükségük van rá.
A JELENLEGI RENDSZER VÁLTOZATLAN FENNTARTÁSA MELLETT UGYANAKKOR EGYRE NEHEZEBB ELMENNI AMELLETT, HOGY A KEDVEZMÉNYES TARIFÁK ALAPJAI HOSSZÚ ÉVEKKEL KORÁBBAN ALAKULTAK KI.
„Már 2026-ot írunk” – hívta fel erre a figyelmet Regős, aki szerint 2014 óta jelentősen megváltozott többek között a forint árfolyama és az energiapiaci környezet is. Ez szerinte önmagában lehetőséget ad arra, hogy a rendszert anélkül alakítsák át, hogy teljes egészében felszámolnák. Ráadásul a rezsicsökkentés már most sem egyetlen, mindenkire korlátlanul érvényes kedvezményes tarifát jelent, az átlagfogyasztás felett magasabb árat kell fizetni. Ezen a kétlépcsős rendszeren is lehetne tovább finomítani.
Vagyis a költségvetési mozgástér szempontjából nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy megszűnik-e a rezsicsökkentés, hanem az, hogy a kormány hajlandó-e hozzányúlni a jelenlegi konstrukcióhoz, és ha igen, hol húzza meg az állami támogatás határát. Regős szerint ezért a dilemma jóval összetettebb annál, mint hogy a rezsicsökkentést egyszerűen „ki kell vezetni”, vagy mindent változatlanul kell hagyni.
Pusztán a költségvetés szempontjából a teljes kivezetés jelentené a legnagyobb megtakarítást. Regős szerint azonban nem lehet kizárólag abból kiindulni, hogy az államnak mire nem kellene pénzt költenie. A költségvetés feladata éppen az is, hogy finanszírozza azokat a területeket, ahol indokolt az állami szerepvállalás. Ezért a közgazdász inkább a jelenlegi rendszer átalakításában lát mozgásteret.
Nemcsak a költségvetési számok miatt került azonban újra napirendre a rezsicsökkentés átalakítása. A G7-en megjelent elemzés szerint a jelenlegi rendszer igazságossági és finanszírozási szempontból is egyre nehezebben tartható fenn változatlanul. A szerző nem a támogatás teljes megszüntetése mellett érvel, hanem egy célzottabb rendszer kialakítását javasolja: több fogyasztási sávval, az életvitelszerűen lakott ingatlanok előnyben részesítésével, valamint a rászorulók külön védelmével.
A gondolatmenet abba az irányba mutat, hogy a magasabb fogyasztásra fokozatosan kevesebb állami támogatás jusson, miközben az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat továbbra is védené a rendszer. Ez lényegében ugyanahhoz a dilemmához vezet vissza, amelyet Regős Gábor is felvetett: nem feltétlenül a rezsicsökkentés megszüntetése a kérdés, hanem az, hogy a jelenlegi, széles körű támogatás helyett mennyire célzott konstrukciót hajlandó kialakítani a kormány.
Valakinek előbb-utóbb ki kell fizetnie a konszolidációt
Ennek egyik eleme lehetne, hogy a kedvezményes tarifák elszakadjanak a több mint egy évtizeddel ezelőtt kialakított árszintektől. A fogyasztás csökkentését pedig szerinte nem elsősorban azzal kellene elérni, hogy a háztartásokra magasabb árakat terhelnek, hanem energiahatékonysági beruházásokkal. Egy kizárólag szociális alapon működő támogatási rendszer sem jelentene automatikus megoldást. Mindez azonban visszavezet a kiinduló kérdéshez.
Lehet-e úgy hitelesen a 3 százalékos hiány felé vinni a költségvetést, hogy közben megmarad a rezsicsökkentés? Regős szerint igen. Szerinte a hiánycsökkentés szempontjából nagyobb jelentősége lehet annak, hogy a kormány a teljes kiadási szerkezetben hol talál megtakarítási lehetőségeket. A rezsivédelem esetében ugyanis az állami kiadás végső soron a háztartások energiaköltségeit mérsékli. Hogy ennek a támogatásnak a jelenlegi formája megfelelő-e, az már egy másik kérdés.
Regős a bevételi oldalon is lát mozgásteret. Példaként a társasági adót említette: Magyarországon alacsony az adókulcs, miközben különböző kedvezmények és támogatások tovább mérsékelhetik a ténylegesen befizetett összeget. Vagyis ha a következő években valóban több ezer milliárd forinttal kell javítani a költségvetés egyenlegét, azt szerinte nem lehet egyetlen nagy kiadási tétel lefaragásával megoldani.
A REZSICSÖKKENTÉSNEK UGYANAKKOR VAN EGY OLYAN KÖLTSÉGVETÉSI KOCKÁZATA, AMELYET MÉG EGY VÁLTOZATLANUL HAGYOTT RENDSZER MELLETT SEM LEHET KIKÜSZÖBÖLNI: NEHÉZ ELŐRE MEGMONDANI, HOGY EGY ADOTT ÉVBEN MENNYIBE FOG KERÜLNI.
Ennek oka az energiaárak ingadozása. Amikor a világpiaci árak megugranak, a szabályozott lakossági árak és az energia tényleges költsége közötti különbség is nagyobb lehet, így a rendszer finanszírozása többe kerülhet. Ha viszont az energia olcsóbbá válik, ez a teher mérséklődhet. Éppen ezért a költségvetésben szereplő összeg nem tekinthető évekre előre rögzített számlának.
Ez a rendszer egyik sajátos ellentmondása. Ami a háztartásoknak biztonságot ad – vagyis hogy a világpiaci energiaárak szélsőséges mozgása nem jelenik meg azonnal és teljes egészében a számlákban –, az az állam számára költségvetési bizonytalanságot jelent. „Nehéz vele tervezni” – foglalta össze Regős. A 2022–2023-as energiaválság idején ez a kockázat különösen látványosan jelent meg, amikor az elszálló energiaárak miatt a rezsivédelem finanszírozása is jóval nagyobb terhet jelentett.
A múlt héten átcsoportosított csaknem 119 milliárd forint így egy jóval nagyobb költségvetési dilemmának csak egyetlen szelete. Ha az új kormány 2030-ra teljesíteni akarja az euró bevezetéséhez szükséges kritériumot, a rezsicsökkentés átalakításával találhat megtakarítást. Regős számításából ugyanakkor az is következik, hogy a több ezer milliárdos kiigazítást önmagában ezzel nem lehet megoldani. A valódi kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy marad-e a rezsicsökkentés. Hanem az, hogy egy 2030-ig tartó konszolidáció során mely kiadásokhoz nyúl hozzá a kormány, miből szerez több bevételt, és ezek között mekkora árat hajlandó fizettetni a háztartásokka.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
