NEM KELL KÓDEX

Illegitim szervezet illegitim kiadványa - mondta az etikai kódexre Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Bár minden tanárt kötelezően beléptettek a Nemzeti Pedagógus Karba, Mendrey szerint azt a pedagógus társadalom nem támogatja. Mint mondja, a közoktatást az utolsó négyzetcentiig lefedték a különböző törvényekkel. Amit eddig nem szabályoztak - mint például a viselkedést -, azt nem is kell.

Felnőtt, diplomás emberek vagyunk.

Mendrey szerint eldönthetetlen, mennyire szigorú a kódex. „Hozzáállás kérdése, mi az, amit szigorúan vesznek és mi az, amit nem. Minden, ami valakinek a szubjektív mérlegelésén múlik, már nem jó”, mondja. Szerinte ettől az oktatás minősége nem javul. Azt az előírást, hogy az iskolai problémák maradjanak a falak között, Mendrey szerint a szólásszabadság korlátozásaként is lehet értelmezni.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint sem etikai kódex kérdése, hogyan viselkedik egy tanár akár a munkahelyén, akár otthon. Tisztában kell lennie vele, hogy a viselkedése minta.

Bár valóban kényelmesebb a melegben egy topban tanítani, de ez elvonhatja a diákok figyelmét a tananyagról, ahogy a miniszoknya is - indokolja az öltözködésre vonatkozó előírást a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter. Rövid- illetve biciklisnadrágban és izompólóban sem illik tanítani, teszi hozzá.

Az öltözködésre vonatkozóan ez etikai kódexben szereplőnél konkrétabb előírások nem lesznek , tehát például szoknya hosszát nem határozzák meg, és a szabályok csak a munkahelyre vonatkoznak.

„Sok esetben az öltözködéssel azonosíthatják az embert. A lezserebb öltözet miatt más lehet a tanulók hozzáállása, esetleg kevésbé adják meg a tiszteletet” - mondja Horváth, hozzátéve, hogy biztosan lenne sok olyan diák, aki kezelni tudná az ilyen helyzetet is.

Felvetésünkre, hogy az öltözködés és a tisztelet között nem feltétlen van összefüggés, a Pedagógus Kar elnöke azt mondta, „egyes esetekben lehet, hogy nem okoz gondot, viszont van, aki nem engedheti meg magának. Pontosan ezért a kódexbe az egész szakmára vonatkozó, általános szabályok kellenek.”

A párhuzamos példa: „van, aki remekül vezet egy sör után is, más nem, a KRESZ mégis általános tiltást ír elő.”

DOHÁNYZÁSÉRT NEM RÚGNAK KI SENKIT

A dohányzást sem tiltják vagy szankcionálják. Az általános szabály, hogy az iskola bejáratától 5 méterig tilos rágyújtani. Horváth Péter elvárná, hogy a tanár ne ott cigarettázzon demonstratívan, mert nem mutat jó példát, de a kódex alapján nem vonják felelősségre, ígéri.

Az etikai kódex függőségre vonatkozó része, miszerint ”gondosan kerüli a szenvedélybetegségek kialakulását, ennek veszélye esetén azonnal megfelelő segítséget kér”, inkább az alkoholizmusra és a játékszenvedélyre vonatkozik, magyarázza az elnök. Horváth Péter szerint a játékszenvedély hosszabb távon igenis kihathat a tanár munkájára: állandó anyagi problémái lesznek, az iskolában pedig nem lesz hiteles.

Hangsúlyozza, az etikai bizottságnak nincs más lehetősége, mint elbeszélgetni az érintett tanárral/vezetővel, hogy legyen szíves változtatni. „Nem látom, hogy a figyelmeztetés miért akkora beleszólás a magánéletbe. Nem vesszük el a pénzét, nem tiltjuk el a játékgépektől, csak figyelmeztetjük, hogy ez nem helyes.”

A közösségi média használatával kapcsolatban nem vár mást, mint ami józan mérlegelés alapján is természetes - például egy tanár ne töltsön fel magáról félreérthető és ezért könnyen félremagyarázható képeket, ahogyan egy közös tanári buliról sem feltétlenül kell posztolni. Tüntetésen felszólalhat pedagógus, ezt nem tilthatják, de nem is akarják megtiltani.

MAGÁNÉLET SZENTSÉGE

Horváth Péter véleményével szemben Mendrey László úgy véli, igenis belenyúlnak a magánéletbe az intézményen kívüli viselkedés előírásával. Például, hogy kvázi utasítják a pedagógust, ha szenvedélybeteg, keressen segítséget. Szerinte amíg valaki az iskolában „tiszta”, az ő dolga, mit csinál otthon, ahhoz senkinek semmi köze. Galló Istvánné az öltözködési szabályok miatt véli úgy hogy a kódex beleszól a magánéletbe.

CSAK SEMMI SZEX

Az etikai kódex részletesen szabályozza a tanár-diák/szülő/tanár/felettes kapcsolatot is. Néhány előírás:

A pedagógus neveltjei, tanítványai magánéletét tartsa tiszteletben, velük intim testi, lelki kapcsolatot ne létesítsen.

A pedagógus saját tanítványait vagy az intézmény növendékeit magáncéllal munkavégzésre ne késztesse.

A pedagógus neveltjeit, tanítványait következetesen és igazságosan értékelje. Az értékelés sohasem lehet a megtorlás vagy a fegyelmezés eszköze.

A pedagógus törekvéseinek, céljainak elérésére semmiféle erőszakot ne alkalmazzon még közvetve vagy erre utaló magatartás formájában sem.

A pedagógus munkavégzése során a szülőket tekintse partnernek.

A pedagógus munkájával kapcsolatos építő, jobbító célzatú kritikát segítségként fogadja.

Amennyiben a pedagógus úgy véli, hogy kollégája valamely tevékenysége vagy mulasztása alapvető jogot vagy jogszabályt sért, ezt haladéktalanul jelzi először az érintett kollégával, majd ha ez nem vezetett eredményre, annak közvetlen felettesével.

A pedagógus bármely szakmai problémát, fegyelmi ügyet és minden olyan eseményt, amely az intézmény jó hírnevét, szakmai megbecsültségét csorbíthatja, kizárólag a nevelőtestület tagjaival vitat meg, beleértve ebbe az intézmény belső életével kapcsolatos, az intézményvezetés által bizalmasnak nyilvánított információkat.

JOGILAG RENDBEN, ETIKAILAG NEM

Horváth szerint hiába természetesek a tanár-diák viszonyra vonatkozó elvek, azokat rögzíteni kell az etikai kódexben is. „Volt olyan eset, amikor fürdőruhás képeket kért egy tanár a diákjáról, amivel a jog nem tud kezdeni semmit, de etikailag szerintem ez nem fér bele a szakmánkba” - mond példát.

A diákok munkára fogására is volt példa régebben, állítja Horváth.Szerinte a kiégés, elszürkülés ellen a pedagógusnak is segítséget kellene kapnia iskolapszichológustól.

Bár sokan kifogásolják, hogy túl általános az etikai kódex, azt mondja, ez direkt van. „Ha minden esetben nagyon konkrétak lennénk, akkor az lenne a baj, és milliószor több konkrét eset kimaradna. Ilyen szintű tiltással nem is lehet elérni semmit.”

Horváth Péter nem számít arra, hogy az etikai kódex miatt több száz eljárás lenne, hogy a tanárok tömegesen feljelentenék egymást például helytelen öltözködés miatt.

NEM A KIRÚGÁS A CÉL

A kódex szerint a pedagógust három szankció érheti, sorrendben: 1. - figyelmeztetés, 2. - a Nemzeti Pedagógus Kar által adott juttatás megvonása - de ilyet a szűkös anyagiak miatt úgysem nagyon osztottak eddig -, 3. - megfosztják a Karban betöltött tisztségétől.

Vétség miatt tehát nem vonnak le pénzt a pedagógus fizetéséből, ezt a munkáltató nem teheti meg. Csak olyan esetben léphet a munkáltató, ami az ő hatáskörébe tartozik.

„Rövid szoknya vagy dohányzás miatt nem rúgnak ki senkit. Nem az aszándék, hogy az etikai kódexszel adjanak lehetőséget a fenntartónak, hogy elküldjön embereket a pályáról”, mondja az elnök.

Horváth Péter erősen túlzónak tartja azokat a véleményeket, hogy azegész arra jó, hogy az önállóan gondolkodó pedagógust elküldhessék a pályáról. Azt mondta, a kódex bizonyos értelemben iránymutatást ad arra, mi lenne a jó, idilli állapot. Horváth Péter szerint a kódex pozitív szemléletű, ha egy nem pedagógus is elolvassa, milyennek kell lennie egy tanárnak, nagyobb bizalmat alakíthat ki.

KÖTELEZŐ VOLT

Az etikai kódex egyelőre tervezet, ahhoz október 4-ig várja a Nemzeti Pedagógus Kar a véleményeket, ami módosíthatja a szöveget. A végső verziót a novemberi országos küldöttgyűlés hagyja jóvá, nem az elnök.

Kódexet írni kötelező volt: ezt a köznevelési törvény írta elő. Az Origo 2013-as cikke szerint a tanárok már a kezdetektől attól tartottak, az etikai kódex újra divatba hozza a besúgást. A lapnak korábban a köznevelési államtitkárság azt mondta, súlyos esetben az is előfordulhat, hogy az etikai bizottság kezdeményezi a munkáltatónál a pedagógus elbocsátását.