Éjjeli fejlemények

• Ukrajnában még mindig több mint 6 millió háztartást érint az áramszünet, két nappal azután, hogy célzott orosz csapások mértek az ország energiainfrastruktúráját.

A kijevi polgármester kijelentette, hogy a 3 milliós város háztartásainak 60%-a nem rendelkezik árammal.

• Putyin egy fénykép erejére találkozott a katonák egy csoportjának anyjával. Legtöbb nőről azonban kiderült, hogy kormánypárti aktivista (1. kép)

• Novák Katalin köztársasági elnök Kijevbe utazik, hogy találkozzon Zelenszkijjel. Novák vonattal utazik Lengyelországon keresztül. A szlovák köztársasági elnök már májusban Kijevben járt.

Megjegyzés: a moszkovita NER-es kemény mag most Novákra osztotta ki a „lágyítás” szerepét (2. kép). A politikailag tökéletesen súlytalan köztársasági elnök majd jól mutat a kijevi fotókon, amit aztán lehet a Nyugat felé mutogatni

• Szijjártó meglepődött, hogy egy háború közepette az ukránok nem díjazzák a pávatáncot (3. kép)

• Litvánia szerint Svédország és Finnország a NATO-csatlakozásával kapcsolatos török késedelem veszélyezteti a balti országok biztonságát.

A balti állam külügyminisztere szerint a törökök gyors jóváhagyása növelné a regionális stabilitást

• Örményország felkérte Macron francia elnököt, hogy vezesse be az Azerbajdzsánnal folytatott béketárgyalásokat. Mindez csapás Putyin számára, akinek az ukrajnai háború nyomán egyre kisebb a befolyása Oroszország egykori regionális szövetségeseire.

Alijev azeri elnök viszont leszögezte, hogy Franciaország nem vehet részt az Örményország és Azerbajdzsán közötti békefolyamatban.

• Az ENSz emberi jogi főképviselője független vizsgálatra irányuló felhívása nyomán az Iránban tüntetők elleni folyamatban lévő, halálos áldozatokat követelő erőszakkal kapcsolatban az Emberi Jogi Tanács tényfeltáró missziót https://news.un.org/en/story/2022/11/1131022 hozott létre a szeptember 16-án kezdődött tiltakozásokkal kapcsolatban.

• A Boston Consulting Group felmérése szerint az idei karácsonyi szezonban az amerikai 6 százalékkal többet, a britek és a többi európai ország viszont jóval kevesebbet (-18 és -15 százalék) terveznek költeni, mint tavaly.

Az ok a megélhetési válság.

• A térkép az Első Világháború során megölt katonai és civil lakosság számát és százalékos arányát mutatja (4. kép)