Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után például Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy a kormány minden törvényes eszközzel fenntartja a rendet, és kitart a reformok végrehajtásában.

   Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde nyilvánosságra kerülésének 20. évfordulóján a Magyar Péter vezette kormány nyilvánosságra hozott mintegy tucatnyi, 2006 őszén tartott kormányülésről készült jegyzőkönyvet, melyek többségét annak idején 50 évre titkosították. 
   A most bárki által elolvasható dokumentumokból kiderül, hogy az őszödi beszéd kiszivárgását követő tüntetések, utcai összecsapások és súlyos politikai válság közepette miről tárgyalt a Gyurcsány-kormány. Mint ismert, a május 26-án, az őszödi kormányüdülőben, zárt körben elhangzott beszéd nyilvánosságra kerülése nyomán szeptember 18-án éjjel megtámadták a Magyar Televízió székházát, október 23-án pedig, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján tüntetők és rendőrök csaptak össze Budapest belvárosában.
   A Tisza-kormány által most nyilvánosságra hozott akkori kormányülés-jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a kialakult politikai válsággal a Gyurcsány-kormány érdemben nem foglalkozott, viszont a kabinet kitartott a korábban meghirdetett reformtervei mellett.
   Az iratokból a Tisza-kormány értékelése szerint kiderül, hogy 2006 őszén a Gyurcsány-kormány asztalán „már előkészítés alatt állt 2006 őszén a vizitdíj bevezetése, ahogyan az új kormányzati negyedet előkészíteni hivatott államreform, és a 2007-es költségvetés sarkalatos pontjai is".
   Még az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtti, 2006. augusztus 31 - szeptember 1-jei kormányülés jegyzőkönyvéből az derül ki, hogy a Gyurcsány-kabinet már készült a 300 forintos vizitdíj és kórházi napidíj bevezetésére, tárgyalta az ezzel kapcsolatos előterjesztést, valamint a konvergenciaprogram is szóba került az ülésen.
   A következő, 2006. szeptember 6-i ülésen a jegyzőkönyv szerint még semmi érdemleges nem történt, míg a 2006. szeptember 13-i ülésen a jegyzőkönyv szerint Horn Gábor államtitkár „jelezte, hogy konkrét, számszerű adatok hiányában nehezen lehet kommunikálni a közvéleményt leginkább érzékenyen érintő, feszültséget jelentő kérdéseket”, mire a kormány döntött arról, hogy a tárcák „rövid, adatokat, érvanyagot tartalmazó, a kommunikációban hasznosítható tájékoztatókat” állítanak össze.
   Az első kormányülés, amit már a szeptember 17-18-i utcai zavargások után tartottak, a 2006. szeptember 20-i ülés volt, ennek jegyzőkönyve szerint „Napirend előtt a sajtó képviselőinek jelenlétében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tájékoztatást adott a tüntetésekkel és az azokon megfogalmazott követelésekkel kapcsolatos kormányzati álláspontról.” Továbbá hangsúlyozta, hogy "a kormány minden törvényes eszközzel fenntartja a rendet, kitart a reformok végrehajtásában".
   Magán a szeptember 20-i ülésen viszont már inkább szakmai témák, semmint a politikai helyzet volt a fő téma. A következő, 2006. szeptember 27-i ülés a jegyzőkönyv szerint ismét napirend előtti, sajtónyilvános résszel kezdődött, melyen „a miniszterelnök megerősítette, hogy a kormány programja határozottan, párbeszédre készen folytatódik”. Továbbá Gyurcsány „az elmúlt tíz nap számvetéséről, a fő tanulságokról, személyes felelősségéről, a bizalom visszaszerzésének szükségességéről szólt”.
   Az összefoglaló anyag alapján ezen az ülésen zárt ajtók mögött már nem volt külön, hangsúlyos téma a számvetés, a tanulságok és a bizalom témaköre, szó esett viszont a parlagfű elleni védekezésről, és az október 23-án adományozni kívánt állami kitüntetésekről.
   A következő, 2006. október 4-i ülésen is szakmai kérdések domináltak a jegyzőkönyv szerint. Ugyanez igaz a 2006. október 11-i kormányülésre is, amelynek jegyzőkönyve szerint azon a fő témák az alábbiak voltak: a népegészségügyi program tapasztalatai, EU-s pénzek felhasználása, magyar-orosz kormányközi együttműködés, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részletei. Ezen az ülésen ismét téma volt az október 23-i, jubileumi, 50 éves évfordulós állami ünnepség programja is.
   A 2006. október 18-i kormányülésen a jegyzőkönyv szerint a számos szakpolitikai téma mellett a kabinet az egészségügyi reform aktuális kérdéseit is tárgyalta és arra jutott, hogy a benyújtandó törvényjavaslat „az egészségügyi dolgozók vizitdíj mentességét - az eredeti döntésnek megfelelően - a tervezet ne tartalmazza.” Szóba került még a 2007-es költségvetés tervezése, és a közúthálózat-fejlesztési terv.
   Az október 23-i évfordulós ünnepség és az azt követő események utáni első, 2006. október 25-i kormányülés jegyzőkönyve szerint aznap csaknem húsz napirendi pontot tárgyalt a Gyurcsány-kormány, köztük például a 2007-es költségvetésről szóló előterjesztést. Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy az egyéb napirendi pontok – a korabeli jegyzőkönyvi szóhasználat szerint „szóbeli különfélék” – között
   Gyurcsány Ferenc a két nappal korábbi eseményekre azzal reflektált, hogy „javaslatára a kormány elfogadta, hogy a gyülekezési joggal - és szélesebb értelemben - az alkotmányos alapjogokkal kapcsolatos elemzés, értékelés, szükséges korrekciós irányok meghatározására szakértőként dr. Ádám Antalt, dr. Bán Tamást és dr. Tölgyessy Pétert kérik fel.” A szakértői csapat ezért a munkáért díjazást nem kapott – derült ki az emlékeztetőből.
   A következő, 2006. október 31-i ülésen a jegyzőkönyv szerint a kormány csaknem kéttucat nagykövet felmentéséről, illetve kinevezéséről döntött, emellett téma volt az FHB Bank állami részvénycsomagjának privatizációja is. Az ülésen Kóka János miniszter tájékoztatást adott az Audival folyó tárgyalásokról, és ezzel összefüggésben megerősítették, hogy „nagy értékű beruházások támogatása csak transzparens módon történhet”.
   Még fontosabb, hogy ezen, az október 31-i ülésen „Gyurcsány Ferenc tájékoztatta a Kormányt, hogy dr. Gönczöl Katalin vezetésével munkacsoport felállítását tervezi”. Ez, a Gönczöl Katalin kriminológus professzor vezette testület később Gönczöl-bizottságként vált ismertté és feladata a szeptember-októberi erőszakos megmozdulások elemzése volt.
   A testület feladata volt az események történelmi, történeti hátterének feltárása; társadalmi előzményeinek, jelenségeinek és következményeinek elemzése, illetve a hatósági fellépés arányosságának vizsgálata, valamint azok alkotmányos, törvényi és egyéb jogi kereteinek értékelése, különös tekintettel az érintettek emberi jogaira.
   A Gönczöl-bizottság 2007 elejére készítette el a jelentését, amit a Fidesz elfogultnak nevezett, és Lánczi András értékelése szerint is "elmismásolta" a felelősség kérdését.
   A következő, 2006. november 8-i kormányülés jegyzőkönyve napirend előtti témaként rögzíti, hogy a szakminiszter „Molnár Lajos felvetésére a kormány úgy foglalt állást, hogy az egészségügyi reformtörvényekhez benyújtott képviselői módosító indítványokkal kapcsolatos álláspontot a kormány - az érintettekkel történő egyeztetés során – november 10-én a miniszterelnök vezetésével tartandó megbeszélésen alakítja ki”.
   A Tisza-kormány által most közzétett dokumentumcsomagban fellelhető következő kormányülés jegyzőkönyv a 2006. november 15-i ülésről készült, amelyen az előző heti halasztás után tárgyalták az egészségügyi reform témáját. Érdekes volt két „egyéb” téma. Az egyik arról szólt, hogy „Göncz Kinga tájékoztatást adott 120 fő, baranyai roma állampolgár Stockholmba indulásáról, ahol politikai menedékjogot akarnak kérni”, a másik, hogy „Draskovics Tibor felvetette, hogy a szentesi kórház két vezetőjének kegyelmi kérvényét jóváhagyó köztársasági elnöki döntésnek morálisan súlyos következményei lehetnek”.
   Egy nappal később, 2006. november 16-án ismét ülésezett a Gyurcsány-kormány, a jegyzőkönyv szerint az egészségügyi reformot tárgyalták itt is. A következő, 2006. november 22-i ülésen a jegyzőkönyv szerint téma volt a Honvédség fejlesztési iránya, a hágai Nemzetközi Bíróságnak a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntése, valamint az EU bővítési folyamata, a 2007-es költségvetéshez érkezett módosító indítványok, és a tervezett új kormányzati negyed kérdése, nem utolsó sorban pedig Puskás Ferenc temetése napjának nemzeti gyásznappá nyilvánítása.
   A Gyurcsány-kormány 2006. november 29-i ülésén a jegyzőkönyv alapján kiemelt téma volt a 2007-es költségvetés előkészítése, és a résztvevők jelentést hallgattak meg a vizitdíj bevezetésének technikai feltételeiről, és döntött a kabinet az új kormányzati negyed beruházásról is, megszabva, hogy a beruházást 2009 május 31-ig be kell fejezni, a megüresedett kormányzati ingatlanokat pedig értékesíteni kell.
   A 2006. december 6-i ülésen különösebben érdekes téma nem akadt a jegyzőkönyv szerint. A kéttucat napirendi pont ellenére ugyanez volt a helyzet a 2006. december 13-i ülésen is a jegyzőkönyv alapján. A következő, 2006. december 20-i ülésen a most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv szerint a Honvédség 2007-2016. közötti 10 éves tervét tárgyalták más témák mellett. Az utolsó dokumentum a 2006. december 22-i kormányülésről készült  jegyzőkönyv, de ez különösebben érdekes témákról nem szól.

Forrás: HVG / Lengyel Tibor