A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, vagy ismertebb nevén az esztergomi bazilika látogatható épület, melynek altemplomában ismert személyiségek is nyugszanak, kupolájából pedig lenyűgöző körpanoráma nyílik.

Az altemplom csendjében kezdjük az ismerkedést az esztergomi bazilikával. A Duna fölé magasodó épületnek ezen a szintjén síremlékek között vezet az út: az esztergomi érsekek és a székesegyház kanonokjainak temetkezőhelyén az óegyiptomi építészet hatása is felismerhető, ami különös hangulatot kölcsönöz a helynek. A kanonokok a székesegyházhoz tartozó papi testület, a káptalan tagjai; hagyományosan az ünnepélyes szertartásokban és az egyházmegye vezetésének segítésében volt szerepük.

47 évig épült

A Packh János tervezte terekben a központi, kör alakú temetkezési kápolnát vörösmárvány burkolat emeli ki. Itt található Mindszenty József bíboros sírja, akinek földi maradványait 1991. május 4-én temették újra Esztergomban. Az altemplom azonban a mai épületnél jóval régebbi emlékeket is őriz: az egykori Szent Adalbert-székesegyházból megmaradt főpapi sírkövek szintén itt kaptak helyet.

A ma ismert templom története már önmagában is lenyűgöző. Az 1822-es alapkőletétel és a zárókő 1869. november 1-jei elhelyezése között 47 év telt el, miközben négy hercegprímás és több építész dolgozott a megvalósításán. A bazilikát már 1856-ban felszentelték, az ünnepen Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált Esztergomi miséje hangzott el. Ez azonban még nem jelentette a munkálatok végét: a belső díszítés és az oltárok kialakítása a következő évtizedekben is folytatódott.

Az altemplomból a teremőrök eligazítása alapján a kupolába vezet az út. A kripta aljától a kereszt csúcsáig száz méter magas épület kupolája messziről uralja Esztergom látképét; belül, a kupola alatt pedig 71,5 méteres a belmagasság.

Ezeket az arányokat nehéz pusztán a számok alapján elképzelni, az épület monumentalitása akkor érződik igazán, ha a tartóoszlopokat érintjük, vagy felpillantunk a kupolára.

Aki vállalja a kilátóhoz vezető mintegy négyszáz lépcsőfokot, mely sokszor egészen keskeny csigalépcsőkön tekereg felfelé, olyan kilátásban lehet része, amit leírni igen nehéz. A kupolát körülölelő teraszról körpanoráma tárul fel: azon túl, hogy Esztergom városa a lábaink előtt hever, a Duna méltóságteljes kígyója vezeti a szemet, és a szomszédos Szlovákia is megmutatja épületeit, szántóit, hegyeit.

Rejtett időkapszula

A magasban rejtőzött a bazilika egyik legérdekesebb történelmi emléke is. Az 1845. augusztus 19-én elhelyezett, mintegy 180 éves időkapszulát a csúcskeresztből emelték ki 2021-ben. A dupla falú rézhengerben az építkezést és a kereszt felhelyezését megörökítő pergamenirat, valamint az Esztergomi Főegyházmegye díszes névtára lapult.

Egy második világháborús repesz megrongálta a tartályt, ezért felnyitását CT vizsgálattal készítették elő. Az iratok túlélték a sérülést, és a kapszulával együtt a Főszékesegyházi Kincstár gyűjteményébe kerültek. A keresztbe ráadásul 2021 októberében új kapszulát helyeztek, amely a koronavírus-járvány emlékeként egy szájmaszkot is tartalmaz.

Döbbenetes belső terek

A templomtérbe visszatérve a hatalmas méretek mellett a részletekre is érdemes figyelni. A reneszánsz Bakócz-kápolna megmentése az építkezés különleges teljesítménye volt: a korábbi székesegyházhoz tartozó kápolnát 1823-ban, Packh János irányításával mintegy 1600 darabra bontották.

Ezután megváltoztatott tájolással illesztették az új épületbe. Vörösmárvány felületei között így egy jóval korábbi művészeti korszak emléke maradt jelen a klasszicista templomban.

A világ leghatalmasabb oltárképe

A főoltár fölötti festmény már távolról magához vonzza a tekintetet. Michelangelo Grigoletti 13,5 méter magas és 6,6 méter széles alkotását a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképeként tartják számon.

Az 1854-ben elkészült, Mária mennybevitelét ábrázoló művet Tiziano velencei Frari-templomban látható festménye ihlette. Közel kilencven négyzetméteres felülete döbbenetesen hatalmas, mégis a bazilika belső terében inkább harmonikus, semmint uralkodó jelleggel van jelen.

Kincstár

Mindenképpen érdemes meglátogatni a bazilika kincstárát is, ahol olyan különlegességekkel is találkozhatunk, mint az eskütételi kereszt, melyre királyaink esküdtek fel. Találhatunk itt díszes miseruhákat is, melyek hímzése szoborszerűen kidomborodik az anyagból, emellett számtalan kegytárgyat és drágakövekkel díszített ékszert is.

A fényképezésről vagy a videókészítésről azonban kénytelenek leszünk lemondani, ez ugyanis egy ideje tiltott.

Forrás: https://divany.hu/offline/esztergomi-bazilika-idokapszula-legnagyobb-mag...