Az Országgyűlés mai, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választhatja a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. A titkos szavazás legkorábban 14 órakor kezdődik meg, az eredményt pedig várhatóan 15 órakor már ki is tudják hirdetni. Amennyiben a választás eredményes, akkor az új államfő leteszi esküjét és beszédet mond.
   Baka András köztársasági elnöki jelölését még szombaton jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, a jogtudós pedig pár órával később jelezte is, hogy elfogadja a felkérést. Hétfőn az is kiderült, hogy ő lesz az egyetlen államfőjelölt, akiről kedden szavazhat az Országgyűlés, mivel a Fidesz nem vesz részt a jelölési folyamatban, a Mi Hazánk pedig egyedül nem tud jelöltet állítani.

Lemondatás egy mondattal
   Magyar Péter már a választási kampányban arról beszélt, hogy a Tisza győzelme esetén eltávolítja a Fideszhez kötődő közjogi vezetőket, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt. A választás után Magyar azonnal fel is szólította lemondásra az államfőt, egy május 31-i határidőt szabva neki. Sulyok azonban közölte: nincs olyan jogi vagy alkotmányos ok, amely indokolná a lemondását.
   A határidő lejárta után Magyar Péter bejelentette, hogy mivel Sulyok nem távozik önként, a Tisza Alaptörvény-módosítással fogja megszüntetni a megbízatását. Sulyok ekkor az Alkotmánybírósághoz fordult, vitatva, hogy az Alaptörvényt egy konkrét személy eltávolítása érdekében is módosítani lehet-e, de a Velencei-bizottságnál is bepanaszolta a kormány eljárását. 
   A Tisza végül az Alaptörvényben egy mondat beillesztésével intézte el az ügyet, a parlament pedig július 13-án elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely kimondta, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik az alkotmány hatályba lépésének napján. Sulyoknak ezt követően igazán már nem volt sok választása, alá kellett írnia a módosítást; Magyar Péter előre jelezte, hogy ennek megtagadása esetén megfosztási eljárást kezdeményeznek ellene.
   Sulyok végül július 18-án aláírta a módosítást, ezzel pedig mandátuma az új alkotmányos szabály értelmében automatikusan megszűnt.

Jelölés, buktatókkal
   Sulyok Tamás megbízatásának megszűnése után Magyar Péter eredetileg széles körű társadalmi egyeztetést ígért az új köztársasági elnök személyéről. Július 19-én azonban mielőtt ez megtörtént volna egy Facebook posztban bejelentette, hogy Polgár Juditot, a világhírű sakknagymestert kéri fel az államfői posztra. Magyar azt mondta, másnap személyesen találkozik is vele, és megkérdezi tőle, vállalná-e a tisztséget az új Alkotmány elfogadásáig.
   Ezzel párhuzamosan a hazai tudomány, a kultúra és a sport 16 elismert képviselője is levelet írt Forsthoffer Ágnesnek, melyben ők szintén Polgárt ajánlották az államfői tisztségre.  
   Magyar Péter bejelentése után egy nappal a Tisza-frakció is beállt Polgár mögé, Bujdosó Andrea frakcióvezető pedig közölte, hogy a Tisza képviselőcsoportja Polgár Juditot tartja a legalkalmasabb jelöltnek. 
   Az újabb fordulatra azonban nem sokat kellett várni, mert még ugyanezen a napon megérkezett Polgár Judit válasza, aki visszautasította a felkérést. A sakknagymester azt írta, hogy megtiszteltetésnek tartja a megkeresést, de nem érez magában elegendő erőt ahhoz, hogy vállalja a megosztott ország egyesítésének történelmi felelősségét. Magyar Péter ezt követően elismerte, hogy a történtekért a felelősség őt terheli.
   A Polgár-fiaskó után készült több közvéleménykutatás eredménye ugyanakkor azt mutatta, hogy pár százalékponttal csökkent a Tisza támogatottsága, bár az nem egyértelmű, hogy a kettő között feltételezhető-e oksági összefüggés, politológusi vélekedések szerint az azonban bizonyos, hogy Magyarnak ez a lépése volt az első, úgynevezett „ki nem kényszerített” hiba, amit politikai pályára lépése óta elkövetett.
   Természetesen az ellenzék is támadta a kormányfőt, ők a beígért társadalmi egyeztetés elmaradását kérték számon Magyar Péteren. 
   Polgár visszalépése után a Tisza-frakció új jelölt kiválasztására kényszerült. Magyar Péter jelezte, hogy legalább tíz komolyan szóba jöhető jelölt neve merült fel, a beérkezett javaslatokat pedig a frakció áttekinti.
   A következő hetekben Magyar Péter több lehetséges jelölttel is egyeztetett, köztük a kegyelmi ügyet kirobbantó, Vidéki prókátorként elhíresült Fülöp Botond ügyvéddel és Romsics Ignác történésszel. Olyan közös fotók is készültek Ruff Bálint részvételével a jelöltekről és a kormányfőről, ami megerősítette, hogy valamelyikük lehet akár a végső befutó is. 
   A Tisza közben azt hangsúlyozta, hogy olyan államfőt keres, aki politikailag független, széles körben elfogadható, és képes lehet az ország megosztottságának mérséklésére.
   Megmozdult a civil szféra is, többen ajánlották Laczó Andreát a posztra. Ő volt az a bíró, aki a bírói függetlenség megsértése miatt korábban lemondott posztjáról, de a neve onnan is ismert lehet, hogy a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók jogi képviseletében részt vett.
   A majd egyhónapos kiválasztási folyamatra végül múlt szombaton a Tisza-frakció zárt ülésén került pont: a képviselőcsoport 140 szavazattal Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta jelöltjének. Baka elfogadta a felkérést, így a Polgár Judit-féle rövid és kudarccal végződő kiválasztási kísérlet után megszületett a hivatalos jelölt.

Forrás: Kontroll