Matolcsy Ádám és bizalmi embere ellen napok óta érvényben van az országos körözés, a nemzetközi lépések elrendelése azonban még nem történt meg. A hatóságok előtt álló eljárási akadályokat, a határidőket és a jegybanki alapítvány körül zajló nyomozás hátterét négy önálló részben tekintjük át.

Késik a határokon átnyúló körözés elrendelése

A Fővárosi Törvényszék hétfőig még nem rendelte el a nemzetközi és az európai elfogatóparancs kiadását Matolcsy Ádám és társa ellen. Bár a Központi Nyomozó Főügyészség már napokkal korábban kezdeményezte az intézkedést, a döntés meghozatala a bíróság hatáskörébe tartozik. Az MNB-ügyben a gyanúsítottak belföldi körözése már szerda óta látható a rendőrség hivatalos körözési adatbázisában. A volt jegybankelnök fia és Stofa György azonban nem adta fel magát a hatóságoknál.

A törvényszék tájékoztatása szerint a nyomozási bíró az ügyészségi indítvány benyújtásától számított nyolc napos törvényi határidőn belül köteles eljárni. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2026. október 29-ig meg kell születnie a határozatnak. A nyomozó hatóságok korábban már komoly vagyoni intézkedéseket hajtottak végre az ügyben, hiszen a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda több lépcsőben mintegy 92 milliárd forint értékben foglalt le vagyont és fagyasztott be számlákat.

Amíg a bírósági végzés nem születik meg, a két gyanúsított országhatáron kívüli mozgása jóval kevésbé korlátozott, miközben a magyar határátlépés azonnali elfogást vonna maga után. Bozó Gergő törvényszéki szóvivő nyilatkozata alapján az Igazságügyi Minisztérium és a NEBEK bevonása előtt egy alapvető különbséget kell mérlegelni a két típusú elfogatóparancs között.

Hivatali különbségek és diplomáciai akadályok

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a hatóságok gazdasági csalás megalapozott gyanúja miatt kezdeményeztek nemzetközi elfogatóparancsot az ügyben. A bírósági szóvivő most részletesen ismertette a két típusú intézkedés eltérő mechanizmusát. Amíg az uniós tagállamokban az eljárás gyors és nagyrészt formális adminisztrációra épül, a távolabbi országok esetében sokkal összetettebb folyamat veszi kezdetét.

Bozó Gergő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Az alapvető különbség a két elfogatóparancs között, hogy amíg az európai az uniós együttműködésnek köszönhetően inkább egy szakmai fókuszú automatizmus, addig a nemzetközi elfogatóparancsok esetében belép a diplomácia és a politika is”.
A nemzetközi körözés kiadásához a nyomozási bírónak formális végzést kell hoznia, amelyet eljuttatnak az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak is. A NEBEK feladata, hogy az adatokat elhelyezze a nemzetközi rendőri szervezetek nyilvántartásaiban.

Harmadik ország esetén az elfogást követően a kiadatás alapfeltétele az úgynevezett kettős büntethetőség elve, vagyis a feltételezett bűncselekménynek mindkét érintett állam joga szerint büntetendőnek kell minősülnie. A nemzetközi elfogatóparancs egyidejű indítványozása a hatóságok részéről arra utal, hogy feltevésük szerint az érintettek az Európai Unió határain kívül tartózkodhatnak. A már letartóztatott Sándor Tamás és Valkó Mihály ügyében a bíróság olyan kockázati tényezőket rögzített, amelyek a külföldön tartózkodók mozgásterét is megvilágítják.

Rejtett vagyonok és a szökés kockázata

Az eljárás korábbi szakaszában a bíróság elrendelte a már kézre kerített gyanúsítottak, köztük a korábbi jegybankelnök, valamint Matolcsy Ádám cégeinek állandó ügyvédje, Sándor Tamás és Valkó Mihály letartóztatását. A bírói döntés indoklásában kiemelt súllyal szerepelt a szökés veszélye. Bozó Gergő törvényszéki szóvivő az elrendelt kényszerintézkedések kapcsán kifejtette, hogy a hatóságok látókörén kívül rekedt javak komoly kockázatot hordoznak a nyomozás sikerére nézve.
A szóvivő rámutatott: „Ezek egyértelműen segíthetnek a gyanúsítottaknak abban, hogy elrejtőzzenek, hogy elérhetetlenné váljanak az eljárás során, továbbá az eljárásban érintett, külföldön lévő két személynek szintén komoly vagyoni lehetőségei vannak, hogy az itt lévő gyanúsítottak elérhetetlenné válását segíthessék.”

A gyanúsítások súlyát jelzi, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség eljárásában gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználása is szerepel. Matolcsy György védője, Bátki Pál közölte: „Ügyfelemet jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják.” A nyomozók gyanúja szerint a külföldi pénzügyi háttér és a kiterjedt cégháló közvetlen menedéket és védelmet nyújthat a felelősségre vonás elől kitérni próbáló személyeknek. A nyomozók figyelme ekkor egy konkrét, értékpapírkölcsönnek nevezett ügylet felé fordult. A Quartz Befektetési Alapkezelő által előkészített konstrukció valódi célja azonban teljesen más megvilágításba helyezte a manővert.

A színlelt szerződés és az alapítványi háttér

A nyomozás középpontjában a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. körül lezajlott utolsó napos átszervezések állnak. Közvetlenül a korábbi jegybankelnök távozása előtt egy értékpapírkölcsönnek nevezett megállapodással adták volna át az alapkezelő feletti jogokat egy magántőkealapnak. A konstrukciót a Quartz Befektetési Alapkezelő bonyolította le, amely korábban Matolcsy Ádám barátja, Száraz István érdekeltségébe tartozott, bár Száraz szerint a tulajdonrésze már korábban minimálisra csökkent. Az ügyészségi álláspont szerint a manőver valós célja a vagyon feletti befolyás tartós átmentése volt.

A vádhatóság megfogalmazása szerint a cél az volt, hogy „a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír, azzal a céllal, hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek”. A vitatott szerződést végül Varga Mihály új jegybankelnök hivatalba lépését követően azonnal felbontották, a belső vizsgálatok lezárultával pedig megtették a feljelentést a vádhatóságnál.

Forrás: https://contextus.hu/matolcsy-adam-nemzetkozi-elfogatoparancs-birosag-do...