Jelentősen változik a nyugdíj 2027 januárjától: a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelkedik, ráadásul sávos korrekció is jön. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez az első lépés a jó irányba, de a nyugdíjasok csak töredékét érinti.

Kármán András pénzügyminiszter csütörtökön, az idősek világnapján jelentette be a régóta várt nyugdíjemelési csomag részleteit. Az intézkedések 2027 januárjától lépnek életbe, és a hivatalos tájékoztatás szerint több mint 700 ezer embert érintenek. A csomag legfontosabb eleme a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelése, valamint egy sávos korrekció 146 ezer forintig, amellyel a járandóságok összetorlódását szeretnék elkerülni. Az emelés a TISZA egyik központi kampányígérete volt. A bejelentés gyakorlati hatásairól Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgetett a Szeretlek Magyarország.

Mit kapnak a legszegényebbek?

Iszonyatosan időszerű volt

A szakértő szerint az emelés „iszonyatosan időszerű” volt, ugyanis 19 éve nem nyúlt senki a 28 500 forintos minimálnyugdíjhoz, ami önmagában is szégyenletesen alacsony összeg. A gyakorlati jelentősége már elenyészett, hiszen ilyen alacsony összeget ma gyakorlatilag senkinek nem állapítanak meg. Egyetlen esetben fordulhat elő: ha valaki külföldön is szerzett jogosultságot, itthon viszont csak keveset. Neki az osztrák, német vagy svéd juttatása mellé jár csak kis összeg Magyarországról.

Azt ugyan a kormány még nem tisztázta, hogy rájuk is kiterjed-e a 120 ezres emelés, de Farkas András nem tartaná indokoltnak, hiszen ők nem ebből élnek, hanem akár több ezer eurós külföldi nyugdíjukból, amely mellett a magyar csak pici kiegészítő.

Öt sáv, 26 ezer forintnyi hely

Ha alulról 120 ezerre emelik a legkisebb nyugdíjakat, az felfelé torló nyomást okoz. Aki tegnap 60 ezret kapott, holnaptól 120 ezret kap, a 125 ezret kapó viszont csak 127 ezret. Ezt a kormány is felismerte, a szakértő szerint azonban túl szűk sávokat húzott meg.

A számítás a jövő januári, nagyjából 3,1 százalékosra várt emelés után történik, amelynek mértékét még nem jelentették be:

a 108 és 125 ezer forint közötti nyugdíjak plusz 12 ezret kapnak, így a sáv 120-137 ezer forint lesz,

a 125-130 ezres sáv esetében plusz 10 ezret, így 135-140 ezerig megy a sáv,

a 130–135 ezresek plusz 8 ezret, az új sáv 138–143 ezer,

a 135–140 ezresek plusz 6 ezret, az új sáv 141–146 ezer forint.

Aki 140 ezer fölött van, de a 146 ezret nem éri el, annak a juttatását mindenképp 146 ezerre húzzák fel. A csillapító hatás tehát összesen egy 26 ezer forintos sávban érvényesül.

Farkas András szerint ez nem biztos, hogy elég a torló hatás ellen. Ő azt javasolta, bár „nyilván hiába”, hogy a kiegészítő emelés a relatív szegénységi küszöbig, 180 ezer forintig terjedjen.

Feszültségekre lehet számítani

A szakértő szerint mindenképp lesznek feszültségek, mert a magyar nyugdíjas-társadalomban elég alacsony a szolidaritás szintje. Már most sok olyan kommentet kapott, amely szerint „a nyugdíj Magyarországon nem szolidaritási juttatás, nem szociális segély, hanem munkával megszerzett munkanyugdíj.” A felvetés: miért kap a 100 ezres nyugdíjas ekkora plusz emelést, ha a 160 ezres csak a normál, mondjuk 3,1 százalékosat?

Farkas András szerint kell egy-két év, mire a rendszer ezt kirázza magából, de abból kell kiindulnunk, hogy ez rendkívül időszerű lépés, óriási szükség volt rá, mert nem lehet a mélyszegénységben hagyni elsorvadni az időseket.

Mint elmondta, kétféle megoldás van a világ nyugdíjrendszereiben. Az egyik az, amit Magyarország is alkalmaz, hogy a rendszeren belül térítjük el az ekvivalencia, tehát a munkanyugdíj elvét, és adunk többet a kisnyugdíjasoknak. A másik, amit például a nyugati rendszerek alkalmaznak, hogy nem nyúlnak a rendszerhez, de mellette meghatároznak egy minimális megélhetési összeget, és ha valakinek annál kisebb a juttatása, akkor a szociális kasszából, külön segélyként egészítik ki.

A nyugati országokban ez az összeg a szakértő szerint 400 ezer forint körül van, a volt keleti blokk országaiban, például Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában 160 ezer forint körül. A mostani magyar intézkedések inkább az utóbbiakhoz állnak közelebb.

Árvák, rokkantak, időskorúak

Az árvaellátást korábban 24 500 forintról 50 ezerre emelték, jövőre 60 ezer lesz. Farkas András azt várta volna, hogy ez is 120 ezerre emelkedjen, erről viszont nincs szó. Kimaradtak továbbá a rokkantsági járadékosok is, akiknek az ellátása most 63 915 forint. A szakértő erre is kiterjesztette volna a minimálemelést, de ez még említés szintjén sem került szóba.

Más a helyzet a megváltozott munkaképességűek ellátásával, vagyis a rokkantsági és rehabilitációs ellátással. Ez 10 százalékkal emelkedik, ha az érintett 65 évesnél fiatalabb. Aki idősebb, és nem kérte a nyugdíját, annak az összege 120 ezerre nő.
Farkas András szerint a 10 százalék akkor sem lenne sok, ha megdupláznák az összegeket. Szerinte itt egyértelműen költségvetési megfontolás áll a háttérben. Arra számít, hogy az egész rendszert később megreformálják. A rokkantsági nyugdíj jogintézményét 2012. január 1-jétől, költségvetési megtakarítás reményében szüntették meg. Magyarországon szinte egyedülállóként a fejlett nyugdíjrendszerekben nincs rokkantsági nyugdíj. Ha valaki megrokkan, bonyolult minősítési eljáráson kell átesnie, az ellátásokat pedig nem a nyugdíjkassza, hanem az egészségbiztosítási kassza fizeti. A szakértő szerint időszerű újra megvizsgálni egy korszerű rokkantsági juttatási rendszer bevezetését.
Megduplázzák az időskorúak járadékát is. Ők nagyon szegény emberek, akiknek az életük során 15 évnyi szolgálati idejük sem volt, ezért nem nyugdíjra, hanem szociális ellátásra jogosultak. A duplázás után a legsúlyosabb kategóriában egy 75 évesen egyedül élő személy 118 ezer forintot kaphat. A többi kategóriában 88 ezer lesz a minimum, onnan mehet fel 118 ezerre.

123 milliárd a 7200 milliárdból

A kormány 123 milliárd forint költséggel számol, Farkas András szerint azonban ez nem számottevő összeg, ő maga 203 milliárdra saccolta ezeket az emeléseket. A nyugdíjkassza jelenleg 7200 milliárd forint, a jövő évi ennél legalább tíz százalékkal nagyobb lesz. A SZÉP-kártyát érintő intézkedések önmagukban is több mint 350 milliárd forintot jelenthetnek, bár ezekről most nem esett szó.

A szakértő szerint a kormány mostani intézkedése az első lépés a jó irányba, és az a szándék dominálja, hogy a legszegényebbeknek segítsenek. Ez támogatható, de a több mint 2 millió fős nyugdíjas társadalomnak csak töredékét érinti. A 120 ezerre emelés a 127 500 legalacsonyabb nyugdíjast és néhány ezer 65 év feletti rokkantsági ellátottat érint. A sávos emelésekkel jön ki a pénzügyminiszter által említett 700 ezres szám, de ebben a 238 ezer rokkantsági és rehabilitációs ellátott is benne van, akiknek csak plusz 10 százalék jár.

Hová tovább? Az olló évente tágul

Farkas András szerint a következő lépés az lehetne, hogy a nyugdíjemelés ne csak az inflációt kövesse. Ahol csak az inflációval emelik a nyugdíjakat, ott a nyugdíjasok relatív elszegényedésnek indulnak. Amikor a nettó átlagkereset három-négyszer olyan gyorsan nő, mint az infláció, az aktív keresők pénze gyorsabban gyarapszik, a nyugdíjasoké pedig nem. Ez az olló minden évben nyílik.
Jövőre még inkább nyílni fog: a 3,1 százalékos nyugdíjemelés mellett az országos nettó kereset közel 10 százalékkal nőhet, és ezt nagyon nehéz 13. vagy 14. havi nyugdíjjal ellensúlyozni. A környező országokban a teljes inflációt megemelik, és ráadásul az előző évi reálkereset-növekedés egyharmadát vagy felét is hozzáteszik. A szakértő javaslata szerint Magyarországon az inflációs emelésre az előző évi nettó reálkereset-növekedés 50 százalékát adják még rá.
Jövőre azonban erre biztosan nem lát esélyt, mert akkor már bejelentették volna. Szerinte viszont meg kell vizsgálni, ha a kormány komolyan veszi, hogy a nyugdíjasokat nem akarja elszegényedni hagyni. Magyarország a GDP 7,5 százalékát költi nyugdíjasokra, az uniós átlag majdnem 11 százalék. Ez egy jelentős „megtakarítás” a nyugdíjasokon, és Farkas András szerint ezen célszerű lenne változtatni.

Forrás: https://www.atv.hu/belfold/20261005/farkas-andras-nyugdij-emeles/