A kukoricahiány közvetlen működési kényszert jelent az állattenyésztésben. Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az állattenyésztést nem lehet egyszerűen szüneteltetni vagy lekapcsolni. Ha egy ilyen folyamatot megállítanak, annak sok esetben végleges és drasztikus következményei lehetnek.

A magyar sertéstartás európai összehasonlításban magas színvonalon működik. Saját mutatóival a hazai ágazat a dán top 5 százalék teljesítményét is el tudja érni. Még ilyen hatékonyság mellett is veszteségessé válhatnak a termelők, ha az alapanyag-költségekben jelentős hátrányba kerülnek. A termelési hatékonyság további javításával sem lehet korlátlanul ellensúlyozni a drágább kukorica okozta többletköltséget.

Mit jelent a kukoricahiány a magyar tejtermelés számára?

A tejelő szarvasmarhatartásban a kukoricahiány különösen súlyos problémát okoz. A tejtermeléshez nemcsak szemes kukoricára, hanem kukoricaszilázstra és más tömegtakarmányokra is szükség van. Ezek egy részét nem lehet egyszerűen a piacról megvenni, helyben kell előállítani.

A minőség is kritikus szempont a tejtermelésben. A mikotoxinnal, különösen aflatoxinnal szennyezett kukoricát a tejgazdaságok nem használhatják fel, mert az aflatoxin nagyon gyorsan megjelenhet a tejben. Az Alföld délkeleti részén, ahol jelentős tejtermelés folyik, a kukorica öntözés nélkül már egyre kevésbé termeszthető biztonságosan.

A feldolgozóipar helyzete a drágább kukorica mellett

A magyar kukoricafeldolgozó ipar számára az alapanyag jelenti a szűk kereszt metsze tet. Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója elmondta, hogy a szabadegyházi gyárat akkor lehet hatékonyan működtetni, ha a kapacitáskihasználtság eléri a 90 százalékot. Ez nagyjából évi egymillió tonna kukoricát jelent.

Becslések szerint 2026-ban nagyságrendileg ennyi jó minőségű, toxinmentes kukorica lehet elérhető Magyarországon. A Hungrana éves kukoricaigénye tehát önmagában akkora, mint a megfelelő minőségű hazai árualap. Erre a kukoricára azonban a takarmánygyártásnak és az állattartásnak is szüksége van.

Lehet-e importtal pótolni a hiányzó magyar kukoricát?

Az import nem jelent egyszerű megoldást a kukoricahiányra. A beszerzés jóval összetettebb annál, minthogy valahol külföldön találnak eladó kukoricát. Minden tételből mintát kell venni, ellenőrizni kell a minőséget, meg kell szervezni a szállítást, majd el kell juttatni az árut Magyarországra.

Lengyelországban megfelelő árualap áll rendelkezésre, ott viszont a logisztikai kapacitás jelent korlátot. Szlovákiából és Romániából is próbálnak beszerezni a hazai feldolgozók, más országoknál viszont a minőség okozhat bizonytalanságot. Az import csak akkor jelent valódi megoldást, ha nagy mennyiségben, folyamatosan és kiszámítható minőségben tud alapanyagot biztosítani.

A takarmány-receptúrák módosításának korlátai

A takarmánygyártók bizonyos határok között csökkenthetik a kukorica arányát a receptúrákban. Ilyenkor azonban más alapanyagokból kell többet használni. Búza és árpa esetében például enzimekkel kell segíteni a tápanyagok megfelelő hasznosulását, ami technológiai alkalmazkodással és többletköltséggel jár.

Varga Ákos szerint számos takarmánynál nagyságrendileg 20 százalék kukoricára továbbra is szükség van, ennél lejjebb már nehéz menni. Az állatok teljesítménye és a gazdasági eredmények is romlanak, ha a receptúrán túl sokat kell változtatni. Egy tejelő állomány vagy sertéstelep takarmányozását nem lehet folyamatosan ahhoz igazítani, hogy éppen melyik alapanyagból van hiány.

A kukoricafeldolgozás visszaesése tovább szűkíti a takarmánypiacot

A kukoricafeldolgozás során olyan melléktermékek is keletkeznek, amelyeket takarmányként használnak. Ilyen például a CGF, vagyis a kukoricaglutén-takarmány, amelynek a szarvasmarha-takarmányozásban van nagy szerepe. Ha kevesebb kukoricát dolgoznak fel, ezekből a melléktermékekből is kevesebb kerül a piacra.

A feldolgozás visszaesése tehát tovább szűkítheti a takarmánygyártók számára elérhető alapanyagok körét. Az élelmiszeripari, vegyipari és papíripari felhasználók is stabil keresletet támasztanak a feldolgozott kukoricatermékek iránt, ami tovább növeli a nyomást a korlátozott alapanyag-készleteken.

Miért nem lehet egyszerűen leállítani a feldolgozást?

Egy kukoricafeldolgozó üzemet nem lehet néhány hónapra leállítani, majd egyszerűen onnan folytatni, ahol abbahagyták. A folyamatos működéshez stabil alapanyag-ellátásra van szükség. Ha egy-két éven keresztül nincs versenyképes áron megfelelő kukorica, a feldolgozóipar leépülhet vagy külföldre költözhet.

Ennek később a növénytermesztők is megfizetik az árát. Amikor ismét jó termés lesz, már nem biztos, hogy lesz elegendő hazai felvevőpiac. A kukoricát akkor exportálni kell, ami a szállítási költségek miatt eleve rosszabb pozíciót jelent a termelőknek.

A magyar termékpályák versenyképességének kérdése

A támogatáspolitika sokszor külön kezelte az egyes szereplőket és területeket. Egy erős vállalkozás önmagában azonban még nem teszi versenyképessé a teljes termékpályát. A termelést, a takarmányozást, a feldolgozást és a piacot együtt kellene nézni.

A magyar tejágazat jó példa erre az összefüggésre. Magyarországon rendkívül nagy tejelő telepek működnek, a genetikában és a termelési mutatókban nemzetközi szinten is erős pozíciók vannak. Mégis eljuthat az ágazat oda, hogy a fennmaradása is bizonytalanná válik. Megvan a termelési tudás, a genetikai háttér és a megfelelő üzemi méret, de a takarmányozás vagy feldolgozás oldalán kialakuló költséghátrány az egész tejágazat gazdaságosságát ronthatja.

Hogyan érinti az öntözés kérdése a kukoricatermelést?

Ha a kukorica egyre inkább vízpótlásra szorul, felmerülhet, hogy nagyobb értékű növényeket lenne érdemes öntözni. Antal Gábor szerint ez önmagában érthető megközelítés, de a mezőgazdaságot nem lehet különálló elemekre bontani. Egy tejelő tehén takarmányigényét nem lehet karfiollal kiváltani.

Ha fenn akarnak tartani bizonyos állattenyésztési termékpályákat, akkor azok takarmányigényével is számolni kell. A vízgazdálkodást nem lehet egyetlen szempont alapján kezelni. Olyan rendszerre van szükség, amely képes vizet biztosítani ott, ahol annak gazdasági és ökológiai értelme van.

Mi a megoldás a magyar kukoricahiányra hosszú távon?

Az alapanyag-termelés biztonsága nélkül az egész ráépülő élelmiszer-gazdaság kiszolgáltatottabbá válik. Egy-egy hiányt rövid távon lehet importtal kezelni, de szükség van olyan hazai termelési háttérre is, amelyre a feldolgozóipar kiszámíthatóan tud építeni.

A nagy fogyasztói piacok egyre inkább saját élelmiszer-ellátásuk erősítésére törekednek. Oroszország a sertéshúsnál már ebbe az irányba mozdult el, Kína pedig óriási sertéstermelőként egyre nagyobb részben fedezi saját szükségletét. Ha a nagy piacok a saját ellátásukat helyezik előtérbe, Magyarországnak is végig kell gondolnia, mennyire számíthat arra, hogy szükség esetén a világpiacról minden beszerezhető.

A mostani kukoricahiány megmutatta, milyen gyorsan futhat végig egy alapanyag kiesése a takarmánygyártáson, az állattartáson és a feldolgozóiparon. A következő évek fejlesztéseinél ezeket az összefüggéseket is figyelembe kell venni a magyar élelmiszer-gazdaság versenyképességének megőrzése érdekében.

Forrás:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20261009/mekkora-gondot-okoz-a-kukoric...