Belgrádban ünnepelte a 65. születésnapját az El nem kötelezett országok mozgalma (NAM), amit ugyanebben a városban alapítottak 1961. szeptember 1-jén, 25 ország részvételével. Az azóta már 120 taggal büszkélkedő mozgalom eredeti célja az volt, hogy a résztvevők a hidegháborúban egyik nagyhatalmi tömbhöz se csatlakozzanak és közösen lépjenek fel többi között a gyarmatosítás ellen. De hol tart ma a dekolonizáció (a gyarmatbirodalmak és a gyarmati rendszer felszámolása) folyamata a világban?
   Amennyiben a puszta számokat nézzük, természetesen okkal mondhatjuk, hogy az elmúlt 65 évben hatalmas változások történtek a gyarmati státuszok felszámolása terén. Amikor Josip Broz Tito jugoszláv elnök, Gamal Abdel-Nasszer egyiptomi államfő és Dzsaváharlál Nehru indiai miniszterelnök Belgrádban létrehozták az el nem kötelezett országok politikai platformját, még közel 100 millió ember élt nem önkormányzó területeken. Habár a gyarmatbirodalmak rendszere azóta összeomlott, az ENSZ szerint napjainkban még mindig létezik 17 olyan térség, amit „nem önkormányzó területként” jellemeznek. Közéjük tartozik Nyugat-Szahara, Új-Kaledónia, a Falkland-szigetek, Francia Polinézia, illetve számos olyan, 1000 négyzetkilométernél is kisebb terület, amelyek döntő többsége brit vagy amerikai fennhatóság alatt áll.

Forrás: Magyar Hang