Külső-Erzsébetvárosban annyira megszaporodtak a drog okozta problémák, hogy naponta kell rendőrt hívni, a lakók egy része pedig fél sötétedés után az utcára menni.
   „Éjszaka nagyon nehéz már aludni utcafronti szobákban, mert éjfél körül azt hallod, hogy fél percenként nagy puffanások vannak. Magyarul sorra rúgják be a társasházak kapuit” – panaszolta egy külső-erzsébetvárosi lakó kérdésünkre szeptember végén egy a környék közbiztonságáról szóló lakossági fórumon. Akárkit kérdeztünk meg a Garay utcában és környékén élők közül, az ott dolgozóktól kezdve a kutyát sétáltató idős úrig, mindenki ugyanazt emelte ki: nappal is ott tartózkodnak a szerhasználók, de az igazi élet éjjel kezdődik.
   Két és fél éve romlott el nagyon a helyzet a kerületben – mondta a HVG-nek Nagy Andrea független önkormányzati képviselő, aki hetente többször oszt meg a közösségi oldalán a környék közbiztonságát érintő, gyakran rendőrségi akciókról szóló tartalmakat A képviselő szerint Külső-Erzsébetváros megérezte a rossz közbiztonságáról és az ott élő drogfogyasztókról hírhedt Hős utcai telep 2024-es bezárását: azok, akiket onnan kitelepítettek, szép számmal költöztek át a Garay tér környékére.
   Azonban nem csak a Hős utca egykori lakói mutatják meg magukat napjainkban a VII. kerületben, a képviselő rendőrségi tapasztalatokra hivatkozva azt mondta, hogy a környéken igazoltatott emberek lakcímkártyáin sokszor nem budapesti cím van megjelölve – rendszerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Nógrád megyei települések nevei olvashatók rajtuk. Ezt az információt a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya kérdésünkre nem erősítette meg, válaszukban azt írták, hogy az igazoltatásokról nem vezetnek statisztikát. Azonban a fővárosi utcai droghelyzetről szóló augusztusi riportunkban megszólaló szakértők is azt tapasztalják, hogy a budapesti utcákon élő függők jelentős része érkezett vidékről.
   Nemcsak az agresszív szerhasználóktól tartanak a Külső-Erzsébetvárosban élők. „Azt lehet már mondani, hogy minden vagy minden második társasházban lakik egy díler” – mondta el kérdésünkre egy lakó. A helyiek tapasztalatai szerint a dílerek jelentős része pincelakásokat bérel a környéken. Ezekből az ingatlanokból osztják az árut – már azok, akiknek telik egy ilyen ingatlan havi bérleti díjára. Volt olyan nap, amikor a lakók elmondásuk szerint egyetlen este alatt huszonhat adásvételt számoltak össze.
   Az, hogy éppen ki terít a kerületnek ezen a részén, gyorsan változik. Ismernek egy olyan környékbeli fiút, aki nemrég maga is dílernek állt, a helyiek elmondása szerint mindössze tizenöt éves lehet most. Nagyon sokszor fiatalokkal végeztetik el a munkát a dílerek, mivel ők nem büntethetők – tette hozzá Nagy Andrea. Megkerestük a rendőrséget is, van-e tudomásuk arról, hogy esetenként kiskorúak is részt vesznek a kábítószer terjesztésében, de nem kaptunk választ a kérdésünkre.
   Nagy Andrea azt mondta, a helyi éjjel-nappali bolt és drogéria biztonsági őrei sok mindent látnak, de gyakran nem segítik a rendőrség munkáját, aminek az oka szerinte a félelem, hiszen az utcán járó-kelő bűnözők nem riadnak vissza a kés vagy a fegyver használatától sem.
   Amikor a helyszínen forgattak a kialakult szituációról, őket is figyelte egy kábítószer-kereskedő az autójából - – tette hozzá. Helyi képviselőként sokszor kap jelzéseket arról, hogy folyamatosak a verekedések és az összetűzések a környéken, de mire a rendőrök kiérnek, általában a balhé már véget ért. Az egyik lakó a HVG-nek úgy kommentálta ezt, hogy ha nem szirénázva jönnének végig a Thököly úton, az segítene. Azért jönnek szirénázva, hogy ne kelljen intézkedniük – véleményezte egy másik helyi lakos. A környéken élők látják, hogy vannak rendőrök, de nem elégedettek a rendőri jelenléttel. Autókból, taxiból, rollerekkel osztják a kristályt a környéken, mégsem változik semmi – mondták.
   Akárkit kérdeztünk, mindenkinek akadt személyes története, amit meg akart osztani. Egy ott lakó férfi egyszer azt látta, hogy tálcán viszik ki az utcán várakozóknak a kristályt, más – állítása szerint – annak volt szemtanúja, hogy egy fiatal lány a testével fizet egy adag kábítószerért. Az egyik lakó elmondta, hogy egy alkalommal ő maga hívta ki a rendőröket, amikor a szomszédos társasház ajtaját berúgta egy ismeretlen férfi. A rendőrök azonban csak több mint fél óra elteltével érkeztek ki, amit az ott lakóknak azzal magyaráztak, hogy a diszpécser félretájékoztatta őket. A lakók elmondása szerint mindennap rendőrt kell hívniuk a kialakult droghelyzet miatt, folyamatosan bejelentéseket tesznek arról, hol keresse a rendőrség a dílereket, de nem érzékelnek ezután változást, nem látnak rendőri intézkedést az említett személyekkel szemben. Amikor arról kérdeztük az embereket, hogy hány fogyasztó keres fel egy-egy dílert, azt válaszolták, hogy hat-nyolc ember mindig van, de tizenöt sorban álló ember sem ritka jelenség a Garay utcában.
   Az Erzsébetvárosi Rendészetet is megkérdeztük a kialakult helyzetről és a rendőrséggel való együttműködésről, válaszukat szó szerint idézzük: „A rendőrség munkatársai a lehetőségeikhez képest maximálisan együttműködnek a rendészet dolgozóival, azonban a segítségnyújtás több esetben jelentős időintervallum-késéssel valósul csak meg, tekintettel a rendőri reagáló erő létszámhiányára.”
   Nem sokkal korábban, szeptember 16-án a kerület polgármestere, Niedermüller Péter bejelentette, hogy megemelik a rendészek számát a környéken. A rendészeknek magasabb fizetést is kínálnak majd, illetve létszámáukat tizennyolc fővel emelik, azonban váltásonként ez csak négy plusz főt jelent a kerületnek – derült ki az erzsébetvárosi rendészet válaszából. Az Erzsébetvárosi Rendészet kommunikációs osztálya jelezte azt is, hogy a rendészek jogköre szabálysértés észlelésekor csak az elkövető visszatartására és a hatóság értesítésére terjed ki, tehát ők maguk nem intézkedhetnek.
   A megkérdezett helyiek nem csak egy szemszögből közelítették meg a problémát, néhányan a sok bosszúság ellenére empátiával állnak a helyzethez. „A legnagyobb probléma az, hogy ezek az emberek átesnek a szociális hálón, és nincsen, ami megtartsa őket” – fogalmazott egy környékbeli fiatal férfi. A probléma sokrétű, nem vezethető vissza kizárólag a nem elégséges rendőri jelenlétre, a tudatmódosító szerek rohamos terjedésére vagy akár a Hős utca lelakatolására.
   Annak ellenére, hogy a VII. kerületben több feltűnő gócpont is kialakult, a probléma nem lokális, hanem országos szintű.
   A HVG korábbi riportjában is egyetértettek a szakértők: a kiterjedt drogprobléma megoldása elsősorban nem rendőri feladat, sokkal inkább egy valódi szociális háló kiépítése segít majd csökkenteni a szintetikus kábítószerek okozta tüneteket a városokban és a falvakban is. Amennyiben a problémát csak a rendőri jelenlét fokozásával tervezik megoldani, az csak áthelyeződik egy másik környékre, hiszen a fogyasztók és az árusítók sem szűnnek meg attól, hogy néhány embert letartóztatnak.
   A lakók azt mondták, a kerületi rendőrkapitánnyal egyelőre nem tudtak személyes találkozót megbeszélni, annak ellenére sem, hogy kaptak már erre vonatkozó ígéretet és konkrét dátumot is. Az ORFK válaszában azt írta, hogy a kerület rendőrfőkapitánya fogadóórák keretében folyamatos kapcsolatot tart a helyi lakosokkal, így végképp érthetetlen, hogy épp ez a probléma miért nem került még sorra.
   A Budapesti Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre elárulta, hogy szeptember 1-je és 21-e között tizenkét főt vettek őrizetbe a környéken, elsősorban lopás, gépjárműlopás, garázdaság, testi sértés, kábítószer-kereskedelem, kapcsolati erőszak és rablás gyanúja miatt, akik közül hét ember letartóztatását rendelte el a bíróság.

Forrás: HVG / Ferencz Emese