A KÚRIA 2013 Jogegységi határozatához írt Polt Péter nyilatkozat!
"3) A hitelező köteles tájékoztatást nyújtani, kockázatfeltárást végezni, megállapításairól és az ügyfelet érintő kockázatokról az ügyfélnek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásához, a jogalkotó külön szerződéses szankciót nem fűzött, de a lehetséges kockázatokra is kiterjedő tájékoztatás hiánya az együttműködési kötelezettség megszegéseként értékelhető."
A hitelt felvenni szándékozó ügyfélnek a Bankok és a partnereik a Forint hitelnél lényegesen kedvezőbb devizás hitelt javasoltak. Lényegében a Bankokban és a partnereikben megbízó "tudatlan"ügyfelet valótlan tényekkel, adatokkal, CSALÁS BTK szerinti BŰNCSELEKMÉNNYEL provokálták a szerződés aláírására, EZÉRT EZEK A SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENEK!!! Ez a "Jó erkölcsbe ütköző szerződés" a feltétlen "Együttműködés és tájékoztatási kötelezettség" CSALÁSSAL TÖRTÉNT JELENTŐS ANYAGI ÉS ERKÖLCSI KÁRT OKOZÓ MEGSÉRTÉSE!!!
Az Országgyűlés Alkotmányügyi Igazságügyi és Ügyviteli Bizottság 2012. február 13.-án kelt. Jelentése, dr. Salamon László előterjesztése Kövér László részére!
A Jelentés "a 2002 - 2010 közötti lakossági deviza - eladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatáról" címet viseli.
A jelentés 70.- ik oldalán javasolja, "annak megfontolását, hogy a hitelfelvevők megfelelő minőségű és mennyiségű információhoz való jutatását, kellő megalapozottságú tájékozódását megfelelő kioktatási rend, továbbá kötelező jogi képviselet biztosítsa, illetve segítse elő."
Kúria: "Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen".
"Csányi: Tehát, én láttam mindenféleképpen árfolyam kockázatot, de ezért mi nem is vágtunk bele a devizahitelezésbe, csak akkor, amikor a meglévő hitelek arányában a részarányunk 50 %-ban volt. Az új hitelekben már 20 % alá csökkent a piaci részarányunk, akkor olyan mértékű piacvesztést szenvedtünk már el, és álltunk előtte, hogy kénytelenek voltunk akkor belépni mi is a devizahitelezés területére. Hát ez akkor még mindenképpen egy nyitott pozíció volt, de azt gondolta a bankszektor, hogy a nyitott pozíció EZ AZ ÜGYFÉLÉ.!!!!"
CSÁNYI SÁNDOR KARTELLBEN EGYÜTTMŰKÖDVE A BANKSZÖVETSÉGGEL ÉS A TÖBBI BANK VEZETŐJÉVEL ISMERTE A KORÁBBI ÉS AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVEK, ÉVTIZEDEK ÁRFOLYAMÁNAK AZ ALAKULÁSÁT A FORINT KÁRÁRA! CSAK ERRŐL NEM TÁJÉKOZTATTÁK A HITELT FELVEVŐKET. HAMIS, VALÓTLAN ADATOKKAL BECSAPTÁK, FÉLREVEZETTÉK AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT CÉLIRÁNYOSAN A DEVIZÁS HITEL FELVÉTELE ÉRDEKÉBE. BTK SZERINTI CSALÁS BŰNCSELEKMÉNYÉT HASZNÁLTÁK FEL A SZERZŐDÉSEK ALÁÍRÁSÁRA! EZÉRT ÉRVÉNYTELEN MINDEN DEVIZÁS SZERZŐDÉS!!!
"Csalás: 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el."
A hazai, és az Európai Unió törvényei és határozatai szerint az ügyfelek megtévesztésével, csalással kiprovokált szerződések ÉRVÉNYTELENEK!
2/2014. számú PJE határozat - KÚRIA
2/2014.PJE
A Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések (értve ez alatt a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseket) egyes rendelkezéseinek - a 6/2013. PJE által el nem bírált - tisztességtelensége tárgyában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény. (Bszi.) 34. § (4) bekezdésének b) pontja alapján jogegységi tanácsként eljárva a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozta a következő
jogegységi határozatot:
1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot - a kedvezőbb kamatmérték ellenében - korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.
E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor - figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is - nem volt világos, nem volt érthető.
Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.
Az uniós jog
3 A 93/13 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik: "Ennek az irányelvnek az a célja, hogy közelítse a tagállamoknak az eladó vagy szolgáltató és fogyasztó között kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit."
4 Ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében: "egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára."
A magyar jog - A Polgári Törvénykönyv
8 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 2014. március 15én hatályos szövegének 200. §a így rendelkezett: "[...]
(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik." A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 9 A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. §a szerint: "(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a) a szerződés tárgyát, [...] e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat, [...]
(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni...."
A Csalás (kemény!)
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
1055 Budapest, Markó u. 16.
Tisztelt Legfőbb Ügyészség!
Alulírott Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (rövidített nevén BAÉSZ, székhelye 5711.Gyula, Fehér-Körös utca 69. nyilvántartási száma: 2817, képviseli Kásler Árpád mint a BAÉSZ elnöke) mint érdekvédő társadalmi egyesület ezennel
f e l j e l e n t é s t
teszünk az
OTP Bank Nyrt. 1051 Budapest, Nádor u. 16.,
Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. 1051 Budapest, V.ker. Vigadó tér 1.,
Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6.,
Erste Bank Nyrt. 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.,
AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe 1138 Budapest, Váci u. 135-139.,
FHB Bank Kereskedelmi Bank Zrt. 1132 Budapest,Váci u. 20.,
CIB Bank Zrt. 1027 Budapest, Medve u. 4-14.,
Budapest Bank Nyrt. 1138 Budapest, Váci u. 188.,
MKB Bank Nyrt. 1056 Budapest,Váci utca 38.,
Merkantil Bank Zrt. 1051 Budapest, József A. u. 8.,
Lombard Lízing Zrt. 6720 Szeged, Somogyi u. 19.
Unicredit Bank Hungary Zrt. 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.
ellen elsősorban a Büntető Törvénykönyv 318. § (1)-ban foglaltak szerinti csalás büntette és a Btk.296/A. § foglaltak szerinti fogyasztók megtévesztésének magalapozott gyanúja miatt.
Ezért mint a csalás törvényi tényállása:
Btk.318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz,
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
c)980
követik el.
(7)981 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
c)982
követik el.
Mely törvényi tényállás elemeit a megnevezett pénzintézetek azzal valósítják meg,hogy
- az adósokat színlelt jogügylettel (kölcsönszerződés) tévedésbe ejtették
- az adósoknak kárt okoztak (vagyoni és nem vagyoni károk)
A fogyasztók megtévesztése megjelenik abban, hogy a pénzintézetek kölcsönszerződést kötöttek az adósokkal, hiszen ilyen tartalmú tartozáselismerő nyilatkozatokat írattak alá velük, megtévesztve ezáltal őket abban a tekintetben, hogy az áru megfelel a magyar jogszabályoknak, holott a legfőbb ügyész is elismerte, hogy a devizaalapú hitelezésnél a "A szerződés elsődleges tárgya a magyar joggyakorlatban nem szokásos fogalom."(...)
Teljes írás: https://sites.google.com/site/semmisdevizahitel/csalas
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
