Anyák a munkajogban - az új Mt. szerint
- Várandósság időszaka
- Szülés
- GYED és GYES időtartama
- A munkába történő visszatérés után
3. Az anyasági ellátásokról röviden
- Terhességi-gyermekágyi segély
- Gyermekgondozási díj
- Gyermekgondozási segély
- Gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás
- Mikor van rá lehetőség?
- Munkavégzés a gyes mellett
- Visszatérés az eredeti munkakörbe
- Változások a jogviszonyban
1. A diszkrimináció tilalma.
Magyarország is elfogadta és kihirdette az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének anyaság védelméről szóló egyezményét, annak egyértelmű szabályait átültette a magyar jogba, megtiltva a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság, várandósság tényére tekintettel, illetve az alapján, hogy az adott munkavállalónak (ebben az esetben akár nőnek, akár férfinak) van-e gyermeke.
Ezen szabályhoz szorosan kapcsolódik az a rendelkezés is, amely szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. Ezen túlmenően, a munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
Fontos kiemelnünk, hogy ez a szabályt már a munkaviszony létesítését megelőzően is be kell tartani, pl. az állásinterjú és kiválasztás során.
2. Milyen szabályok védik és milyen kedvezmények illetik meg az anyákat a várandósság megállapításától kezdődően a gyermek 16 éves koráig?
a) A várandósság időszakától
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben a nő várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható, úgy részére az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, úgy őt a munkavégzés alól fel kell menteni.
Fontos kiemelni, hogy a munkakör módosítása (azaz a felajánlott munkakör elfogadása) főszabályként egyben a munkaszerződés módosítását is igényli, amelyet a felek közös megegyezéssel, írásban tehetnek meg.
Garanciális szabály, hogy a nő a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Abban az esetben, ha a munkavégzés alól felmentik, úgy őt a felmentés idejére az alapbére illeti meg, kivéve, ha részére az egészségi állapotának megfelelő munkakört ajánlottak fel, azonban ő azt alapos ok nélkül nem fogadta el.
A várandósság alatt a munkavállaló felmondási védelem alatt áll, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyát. A felmondási védelem fennáll továbbá a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének tartama alatt, de legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított hat hónapig. A védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
Lényeges, hogy a várandósságra és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésre, mint felmondási védelmet eredményező körülményre a nő csak akkor hivatkozhat, ha arról a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
Amennyiben mindkét szülő fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe a gyermek gondozása céljából, úgy a felmondási védelem az anyát illeti meg.
Főszabályként a munkáltató - jogszabály által meghatározott időtartamban - jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Hangsúlyozandó azonban, hogy a munkavállaló a hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, valamint, ha gyermekét egyedül neveli, gyermeke tizenhat éves koráig.
A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól mind a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, mind a kötelező orvosi vizsgálata tartamára.
A munka megszervezésével, a munka- és pihenőidővel kapcsolatos fontos korlátozások, hogy a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a heti pihenőnapjai egyenlőtlenül nem oszthatók be, valamint számára rendkívüli munkaidő, készenlét, illetve éjszakai munka nem rendelhető el.
b) A szülés
Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult, melyet - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Fontos szabály, hogy ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. Lényeges előírása a törvénynek, hogy a szülési szabadság tartamát - a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve - munkában töltött időnek kell tekinteni.
A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni; a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Az apának gyermeke születése esetén - legkésőbb a születést követő második hónap végéig - öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
c) A GYED és GYES időtartama
A kisgyermekes munkavállaló az alábbiak szerint jogosult fizetés nélküli szabadságra :
- a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, továbbá
- a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
A szoptató anya mentesül továbbá a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettségének teljesítése alól a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.
Mint azt a fentiekben is kifejtettük, a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt; amennyiben a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, úgy a felmondási védelem az anyát illeti meg.
d) A munkába történő visszatérés után
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében, amennyiben a munkavállaló ezt kezdeményezi, a munkáltató a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Fontos azonban, hogy a munkavállaló beleegyezése nélkül a munkaszerződése módosítására nincs lehetőség.
3. Az anyasági ellátásokról röviden
Az alábbiakban röviden áttekintjük az egyes anyasági ellátások főbb szabályait. Elöljáróban ki kell emelni, hogy az ellátások egy része ún. társadalombiztosítási ellátás, azaz az igénybevételt megelőzően fennálló (ill. fennállt), biztosítással járó jogviszonyt (pl. munkaviszonyt) feltételez, míg másik része ún. szociális segély, tehát megelőző munkaviszony nélkül is igénybe vehető.
a) Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
Kinek jár? Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
Milyen időtartamban jár? A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, de legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig. Utóbbi korlátozás alól kivétel, ha a szülő a szülési szabadságot a gyermek koraszülötteket gondozó intézetből történt elbocsátását követően veszi igénybe.
Mikor nem jár? Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja,valamint, ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
Mértéke? A terhességi-gyermekágyi segély mértéke főszabályként a napi átlagkereset 70%-a. A napi átlagkereset mértékét a jogosultságot megelőző évben elért, járulékalapot képező jövedelemre (pl. munkabér) is figyelemmel állapítják meg.
b) Gyermekgondozási díj (GYED)
Kinek jár? Gyermekgondozási díjra jogosult egyrészt a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, másrészt a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Mindkét esetben feltétel, hogy a szülő a gyermeket saját háztartásában nevelje.
Milyen időtartamban jár? A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Mikor nem jár?
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
- a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
- a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj);
- a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül;
- a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
Mértéke? A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Hasonlóan a TGYÁS-hoz, a napi átlagkereset mértékét a GYED esetében is a jogosultságot megelőző évben elért, járulékalapot képező jövedelemre (pl. munkabér) is figyelemmel állapítják meg.
c) Gyermekgondozási segély (GYES)
Kinek jár és meddig? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig 10. életévének betöltéséig.
GYES-re jogosultak lehetnek a nagyszülők is. A jogszabály szerint a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek az első életévét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.
Jogszabály által meghatározott feltételek mellett, a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig az örökbefogadó szülő is jogosult lehet GYES-re.
Mértéke? A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.
d) Gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt, az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, valamint a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.
4. Visszatérés a munkába
a) Mikor van rá lehetőség?
Abban az esetben, ha az anya GYED-ben is részesül, annak folyósítása alatt semmiféle kereső tevékenységet nem végezhet (kivétel ez alól a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás - pl. egy korábbi könyv befolyó jogdíjai). Mint azt már fent ismertetettük, GYED legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, illetve az örökbefogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját - kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A korábbi szabályozástól eltérően azonban a gyermek egyéves korát követően kereső tevékenység legfeljebb heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytatható, illetve nincs időkorlát, amennyiben a munkát a GYES-t igénybe vevő az otthonában végzi. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után GYES-ben részesülő a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül végezhet kereső tevékenységet. Ikergyermekek esetén szintén időkorlátozás nélkül végezhető munka, azonban ilyen esetben csak egy gyermek után vehető igénybe a GYES.
b) Visszatérés az eredeti munkakörbe
A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Ezt követően a munkáltató értelemszerűen köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, főszabályként a munkavállaló eredeti, szülés előtti munkakörében.
Mint azt már a fentiekben ismertettük, a munkavállaló bizonyos esetekben (pl. a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) ún. felmondási védelem alatt áll, azaz a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyát.
Abban az esetben azonban, ha az anya szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot, illetve a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe, a munkáltató a gyermek hároméves kora előtt is jogosult felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, azonban kizárólag a jogszabály által meghatározott esetekben. Így például a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására hivatkozással csak abban az esetben szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, vagy egyébként olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Amennyiben a munkáltató a felmondás indokaként a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okot jelöl meg, a jogviszony csak akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkavállaló munkaszerződésében meghatározott, ennek hiányában pedig a szokásos munkavégzési helyén nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem kíván eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, és valamilyen valós vagy kitalált, kreált okra hivatkozással más munkakörbe próbálja kényszeríteni az anyát, rosszabb esetben megszünteti a munkaviszonyát. Ilyen esetekben azonban érdemes a munkáltató hivatkozását és a fennálló jogi helyzetet alaposan megvizsgálni, hiszen az esetek bizonyos részében a munkáltató eljárása jó eséllyel kifogásolható vagy támadható. Tanácsadó ügyvédünk természetesen ebben a kérdésben is áll rendelkezésükre, forduljanak hozzá bizalommal.
Ebben a vonatkozásban ajánljuk figyelmükbe az Európai Parlament vonatkozó álláspontjáról és az európai helyzetről szóló cikkünket is.
c) Változások a jogviszonyban
A szülési ill. a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a többi munkavállaló munkabérét emelkedhet, az anya az éves bérfejlesztésekből kimaradhat, ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a fentiek szerinti távollét megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Az ajánlattétel során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni; ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
Jelen összeállítás az új munka törvénykönyve szabályainak alapulvételével készült. Kérjük, hogy mielőtt döntést hoznának valamely kérdésben, tájékozódjanak, hogy az annak alapjául szolgáló szabályok nem módosultak-e. Ebben tanácsadó ügyvédünk természetesen készséggel áll rendelkezésükre.
Forrás: munkajog.com
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
