§ Képviselet adóellenőrzések során

 Az adóhatósággal együttműködve cél, az eljárási esélyegyenlőség megteremtése, hiszen az eljárás során kötelezettségek nem csak az ügyfelet, hanem az adóhatóságot is terhelik.

§ Perképviselet

Az ügyfelek számára kedvező döntés sok esetben csak a bírósági jogorvoslati lehetőségek igénybe vétele nyomán születik meg. A megváltozott eljárási szabályok alapján az adóperek felgyorsultak, szigorodtak az eljárási követelmények a bírósági beadványokkal szemben, szűkültek és szűkülnek a rendkívüli jogorvoslati lehetőségek, ezért különösen fontos, hogy az ilyen perekben és a peres gyakorlatban jártas ügyvéd csapatra bízza az adóügyét. 

§ Védőügyvéd gazdasági büntetőügyekben

Kiemelt terület a gazdasági büntetőjog (költségvetési csalás/adócsalás, sikkasztás stb.), ezen belül is hangsúlyozottan a nagy volumenű, határon átnyúló adócsalással (költségvetési csalással, ÁFA csalással) kapcsolatos büntetőügyek. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy, a NAV adójogi szakterülete által indított ellenőrzéssel egyidejűleg ugyanazon tényállás alapján a NAV vámszerve büntetőeljárás keretében nyomozást is indít. Ebben az esetben a hatóság rendelkezésére álló fegyvertár sokkal szélesebb (kényszerintézkedések, zár alá vétel stb.) és sokkal szigorúbbak az eljárási szabályok is. Sok esetben az ügyfélnek csak egy egyszerű jogkövetési vizsgálatról van tudomása, ugyanakkor már nyomozás folyik ellene, mely során az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel élve a nyomozók szélesebb jogkörrel folytathatnak titkos információgyűjtést (pl.: telefonlehallgatás), vagy tehetnek intézkedéseket a cégével szemben. A NAV által végzett ellenőrzések lehetőséget teremtenek az adóhatóság revizorai számára, hogy belelássanak a cége működésébe, és amennyiben az adóellenőrzés során olyan, adatok, bizonyítékok kerülnek a birtokukba, melyek felvetik a büntetőjogi felelősség kérdését, akkor a revizor köteles ún. büntető jelzéssel élni, mely alapján a NAV nyomozók megindítják a büntetőeljárást. 

§ Adótanácsadás, adóoptimalizálás

Egy vállalkozás üzleti folyamatait, szerződéseit, döntéseit előkészíti, megtervezi, igyekszik a lehető legnagyobb mértékben kiszűrni és minimalizálni a lehetséges kockázatokat. 

§ Közreműködés egyes adóeljárásokban

Egyre több cégvezető kerül akár figyelmetlenségből, vagy akár egy korábbi cégben betöltött tagsági jogviszonya miatt eltiltásra egy egyszerű, a céget érintő változásbejegyzést (pl. székhelyváltás) követő adóregisztrációs eljárásban feltárt ok miatt. Az adóhatóság minden, a céget érintő bejegyzés, változásbejegyzés esetében vizsgálni köteles, hogy állnak-e fenn a társaság tagját, vagy vezetőjét érintő személyek estében kizáró okok. Ilyen körülmény fennállása esetén is lehetőség van kimentési okok előadására.

§ Fizetési könnyítés, méltányossági eljárás, végrehajtás és felszámolás

Azzal sokan tisztában vannak, hogy amennyiben adótartozása egyösszegű megfizetésére nem képes, bizonyos feltételek fennállása estén az adóhatóság a tartozását elengedheti, vagy részletfizetést, fizetési halasztást engedélyezhet. Tudta-e azonban, hogy egyes esetekben további feltétel és körülmények igazolása nélkül, automatikusan vehető igénybe részletfizetés? Az adóhatóságnak lehetősége van akár az ellenőrzés megindításával egyidejűleg az általa vélelmezett megállapításának megfelelő összeget ideiglenes biztosítási intézkedés keretében zárolnia/lefoglalnia? Ez esetben az akár évekig elhúzódó ellenőrzési eljárás végéig biztosítás alatt marad az Ön, vagy cége vagyona, és a hosszadalmas eljárás alatt, mire az igazát bebizonyítaná, gazdaságilag teljesen ellehetetlenül.

Az adóvégrehajtások a Kormány rendelete alapján minden adós tekintetében felfüggesztésre kerültek, a rendelkezés alapján ez a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra vonatkozik, így a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig az adóhatósági végrehajtások szünetelnek. Bár a jogszabályszöveg konkrétan nem említi, álláspontunk szerint a jogalkotó szándéka szerint a moratórium vonatkozna az újonnan induló végrehajtásokra is. Erről azonban nincs még egységes jogi álláspont, és a NAV honlapján sem jelent meg konkrét tájékoztatás, ami a 2020. március 24-ét követően indult végrehajtásokra vonatkozna.

Az adóhatóság tájékoztató levélben értesíti a kifizető munkáltatókat, hogy a 2020. március 24-én és azt megelőzően kibocsátott munkabér letiltásokat, a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nem kell teljesíteni, és a már levont, de a NAV részére még át nem utalt összegeket az adós részére kell visszatéríteni. Ugyanakkor ezen értesítében az is szerepel, hogy a kormányrendelet rendelkezései nem érintik a hatályba lépését követően indult végrehajtási eljárásokat, ezért a NAV által 2020. március 24-ét követően kelt és kibocsátott letiltásokat a munkáltatóknak teljesíteniük kell. Ugyanakkor nincs tudomásunk róla, hogy az adóhatóság 2020. március 24-ét követően keletkezett adótartozások behajtása érdekében végrehajtási cselekményt foganatosított volna.

Frissítés!!! A NAV honlapján is megtalálható tájékoztató szerint, végrehajtási eljárás indítható azzal az adózóval szemben, akinek adótartozása miatt a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított végrehajtási eljárást. A NAV ilyen esetben a végrehajtási eljárás megindítása előtt először fizetési tájékoztatót küld az adózónak, hogy önként fizesse meg adótartozását. A fizetési tájékoztató után is lehetősége van az adózónak, hogy fizetési kedvezményi kérelmet nyújtson be az adóhatósághoz. Az adóhatóság így méltányossági alapon felfüggesztheti azokat a végrehajtási eljárásokat is, amelyekre a szünetelés nem vonatkozik.

Ami problémát jelenthet, hogy az adóvégrehajtási eljárások szünetelése nem jelenti az adótartozás tényéhez fűződő hátrányos következmények alkalmazásának az akadályát.

Adótartozás esetén tehát, mindamellett, hogy az nem végrehajtható, az adózó ugyanúgy kieshet a köztartozásmentes adózói adatbázisból, vagy az adótartozásnak ugyanúgy kihatása lesz az adózói minősítésre vagy egy későbbi adóregisztrációs eljárásra is, illetve kockázati biztosíték nyújtáshoz vezethet az EKÁER rendszerben. Mindemellett az adótartozással érintett adózó ugyanúgy szerepel a NAV honlapján közzétett, a végrehajtással érintett adózói „fekete listán”.

A fentiek miatt különösen fontos lehet a nehéz helyzetbe került adózók számára, hogy a felhalmozott adótartozásuk kapcsán megnyugtató megoldást találjanak a folyószámla-tartozás tényéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása nélkül.

Erre a továbbiakban is megoldás az NAV részére benyújtható fizetési könnyítés iránti kérelem, melynek részletes szabályairól az alábbi cikkünkben (https://adoeljaras.hu/hu/cikkek/2020-03-23-az-adotartozas-merseklese-es-elengedese-a-reszletfizetes-feltetelei) írtunk.

Frissítés!!! A Magyar Közlöny 82-es számában 2020. április 21. napján megjelent 140/2020-as kormányrendelet immáron rendezi a folyószámla-tartozás tényéhez fűződő hátrányos jogkövetkezményeket! 

A kormányrendelet szerint az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, illetve az adótartozás és a tárgyévre vonatkozó pozitív adóteljesítmény feltételek hiánya miatt. A kockázatos adózói minősítés esetében a feltételek vizsgálata során az adóhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.

Rendelkezik továbbá a kormányrendelet a kockázati biztosíték nyújtásáról is, eszerint az adózók a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesülnek a kockázati biztosíték nyújtása alól. Az EKAER működésével összefüggésben az adóhatóság haladéktalanul, hivatalból intézkedik a  kormányrendelet hatálybalépését megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt. Szintén rendezésre került a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók helyzete, ugyanis a kormányrendelet szerint az adóhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét.
Ami ugyanakkor továbbra is problémát jelenthet a keletkező adótartozások esetében, hogy hiába a szünetelnek a végrehajtási eljárások a járványhelyzet miatt, illetve ugyan az adózók számára kedvezően rendelkezik a 140/2020-as kormányrendelet a folyószámla-tartozás tényéhez fűződő hátrányos jogkövetkezményekről, azonban a fenálló, vagy keletkező adótartozás okán az adózók úgynevezett "nullás igazolást" nem kaphatnak. Ilyen esetben továbbra is megoldást a NAV részére benyújtható fizetési könnyítési kérelem jelenthet.

A NAV által engedélyezett részletfizetés esetében ugyanis az adóhatóság az adózó folyószámlájáról a részletfizetéssel érintett teljes tartozást letörli, és minden hónapban a határozata szerinti részletet írja csak elő, így a részletfizetést határidőben teljesítő adózókat nem érintik az adótartozás tényéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények, és amennyiben a részleteket határidőben teljesítik, jogosultak "nullás igazolásra" is. Ez ugyanígy igaz fizetési halasztás esetében is.

A jelen helyzetben a kérelem és eljárás alapvető szabályai nem változtak, csak a fizetési nehézség önhibán kívüli keletkezésének bizonyítása terén jelenthet hivatkozást a járványügyi helyzet miatt kialakult gazdasági nehézség.

Az adótartozás mérséklése vagy elengedése továbbra is csak magánszemély esetében lehetséges, amennyiben annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Mérséklésre van lehetőség az egyéni vállalkozó esetében is, a mérséklés engedélyezésének feltétele a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

A fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezésének törvényi feltétele viszont az átmeneti fizetési nehézség fennállása, és hogy a fizetési nehézség kialakulása nem az adózónak felróható mulasztás eredménye.

A NAV honlapján megjelent tájékoztatás szerint, a koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható objektív körülmény.

Ennek figyelembe vételével a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést (vagy ezek kombinációját is) kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti.

Továbbra sem engedélyezhető azonban fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont jellegű fizetési kötelezettségekre, ezen tartozásokra is vonatkozik azonban a végrehajtás felfüggesztése.

Könnyítés az adózók számára, hogy amennyiben a koronavírus-járvány okozta nehézségeik miatt nem tudnak eleget tenni a már folyamatban lévő fizetési könnyítésük teljesítésének (tehát már folyamatban lévő részletfizetés esetén nem tudják fizetni a részleteket), akkor ezen indokkal kérhetik a tartozás újabb átütemezését (pl. hosszabb futamidő, fizetési halasztás). Ez minden adózót egyformán érinthet a gazdasági visszaesés okán, azonban a rendeletben felsorolt veszélyeztetett ágazatok esetében különösen hangsúlyos hivatkozásként vehető figyelembe.

Frissítés!!! A Magyar Közlöny 82-es számában 2020. április 21. napján megjelent 140/2020-as kormányrendelet a veszélyhelyzetre tekintettel az adóeljárási szabályokban biztosított fizetési kedveményeken túl speciális részletfizetést és fizetési halasztást, illetve adómérséklést vezet be. Eszerint az adóhatóság az adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. 

Kiterjeszti továbbá az adómérséklés lehetőségét a kormányrendelet a vállalkozások számára, ugyanis eddig kizárólag természetes személy adózók (magánszemélyek és egyéni vállalkozók) számára volt biztosított az adómérséklés kérelmezése. Eszerint az adóhatóság a nem természetes személy adózónak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A gazdálkodási tevékenységnek a veszélyhelyzet miatti ellehetetlenülését az adózónak bizonyítania kell, azonban ez eddigi szabályoktó eltérően bármelyik adónemre kérhetőek a fenti fizetési könnyítések, ráadásul az erre irányuló eljárás illetékmentes és ügyintézési határideje tizenöt nap. 
A kormányrendeletben részletezett fizetési halsztás/részletfiztés az adómérsékléssel nem kombinálható!

A járványügyi helyzet következtében kialakuló gazdasági hatások káros következményeinek csökkentése érdekében arra bíztatjuk ügyfeleinket, hogy éljenek az adóeljárásban biztosított fizetési könnyítések lehetőségével!