Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Hollósi-Simon István

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Durva jogsértések a Főkefénél! 1.rész

   Az állami társaságnál most a szervezeti egységek feladat, hatáskör és felelősség nélkül működnek jogellenes módon. Az üzemek és telephelyek vezetői pedig jogalap nélkül vezetik az adott szervezeti egységeket. „Felívelő fejlődési pályára került a FŐKEFE!” – Olvasható a vállalat honlapján.
   
Ennek ellentmond az a tény, hogy a munkavállalók több esetben tiltakoztak néhány, fővárosi és vidéki telephely bezárása ellen, a budakalászi üzemet december 16-án felszámolják, ez utóbbi esetben a dolgozók például petíciót is benyújtottak a cégvezetőségéhez a felszámolás ellen – amelyet tudomásunk szerint át is adtak Prohászka Csabának a cég műszaki és termelési főosztályvezetőjének, ám a cégvezetés mindezt figyelmen kívül hagyta.
   
A seprű és kefeüzem vak és fogyatékos dolgozóit kirúgással való fenyegetés mellett áthelyezni kívánják a 15 km re lévő ugyancsak Becker Úr által vezetett, Kézmű Nonprofit Kft telephelyére, ahol a munkakörülmények siralmasak. – Legutóbbi információink szerint például a Temesvári utcai üzem kivilágítatlan és a fűtés sem működik.
   
Az áthelyezésekről és a változásról nem történt előzetes egyeztetés sem a dolgozókkal, sem a szakszervezetekkel. A mohácsi telephely megszüntetése miatt Komlóra szállított megváltozott munkaképességű dolgozókkal közölték, hogy befejezik szállításukat, Szombathelyen bezárják a seprűüzemet ily módon tiporva fogyatékos emberek jogait.

A 327/2012. Kormányrendeletben foglaltak szerint:

21.§.(5) A munkáltató által ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75%-a támogatható.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a bérköltség legfeljebb 100%-a támogatható, ha a munkáltató közhasznú jogállású egyesület, alapítvány vagy nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: nonprofit munkáltató), és

a) az általa végzett, a létesítő okiratában közhasznú tevékenységként megjelölt tevékenység nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, továbbá

b) a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására közhasznú tevékenységként megjelölt nem gazdasági-vállalkozási tevékenység keretében kerül sor.
   
Felvetődik annak gyanúja, hogy a Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft. augusztus 2 -tól nem felel meg az SZMSZ felfüggesztése miatt a közhasznúság feltételeinek, az állami támogatást a bérköltség 100% összegében veszi igénybe, 75 % helyett. Gyaníthatóan az állami társaság vezetői az állami vagyonnal hanyagul gazdálkodnak és több százmillió forint összegű a költségvetési támogatást jogsértő módon igényelték és használták fel.
   
A létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak (pl.: SZMSZ) rendelkeznie kell olyan nyilvántartás bevezetéséről, amelyből kiderül a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya esetleg személye is – ezzel együtt megállapítható például a határozatok tára – mindezek hiányában azonban követhetetlenné válik a cégvezetés döntéseinek módja.

Három állami vállalat élén egy cégvezetés, játék a közpénzekkel…

   Becker György, kinevezésekor átalakításról beszélt, de senkit nem tájékozatott arról, hogy ez pontosan mit jelent. Valójában kirúgásokkal áthelyezésekkel és a Főkefe Laky Adolf utcai központ cég vezetői stábjának részleges lecserélésével kezdődött az ésszerűtlen váltás.
   
A FŐKEFE állami vállalat a rehabilitációs foglalkoztatásban, évi 3,8 milliárd állami támogatást kap az akkreditált telephelyein a 3400 fős dolgozója után. Külön bértámogatást kap az ERFO és a KÉZMŰ is, de az akkreditált cégek közt a dolgozók, nem helyezhetők át egyik cégből a másikba, ha pedig ezt szerződés nélkül teszi a cégvezetés, az több ponton sérti a rehabilitációs foglalkoztatás kritériumait.
   
A Főkefe Közhasznú Nonprofit Kft hajdúdorogi dolgozói azt panaszolták, hogy őket több hónapon keresztül Hajdúnánás külterületén található Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. telephelyén foglalkoztatták. A Hajdúnánásra áthelyezettek szerződéseit a cégvezető széttépte, abból példányt a munkavállalók nem kaptak - közben az IKR központi adatbázis alapján, a Főkefe habár a Kézmű telephelyen való foglakoztatás után nem lett volna lehetséges, a fejenkénti közel 1,2 milliós támogatás havi arányos részét igényelte, ezzel felveti a költségvetési csalás gyanúját.
   
Az áthelyezésre vonatkozóan, ugyan szerződést aláírattak velük, de abból a munkavállalók egy példányt sem kaptak. Elmondásuk szerint szinte az összes hajdúdorogi Főkefés munkavállaló Hajdúnánáson dolgozott. A munkavállalók után a FŐKEFE az állami költségvetési támogatást igénybe vette, de nem a FŐKEFE akkreditált telephelyén kerültek foglalkoztatásra, hanem a KÉZMŰ – üzemben. Ami azért lényeges, mert a bértámogatást, csak a Főkefe Kft. bértámogatására vehették volna igénybe.
   
Becker György László a saját támogatottjainak (kabinet) 500.000-ft /hó megbízási szerződéseket kötött, úgy, hogy ezek a személyek 1-1 napra be is látogatnak a munkahelyre, ott valós munkát nem, vagy alig végeznek - szinte csak a megbízási díjakat veszik fel, munkaviszonyokat megbízási szerződéssel színlelve.   Ez azt jelenti, hogy fiktív teljesítésigazolások születnek a bejelentők elmondása szerint.
   
A megbízottak a Kézmű-től, az ERFO-tól és a Főkefe-től is felveszik a félmilliós, vagy esetenként az ennél magasabb összegű „fizetésüket” – a vezetés úgy kezeli a három állami vállalat ügyeit, mintha azok egyetlen cég volnának. Mivel ugyanazon munkavállaló után több munkahelyen nem vehető fel több állami támogatás, ezért kötöttek megbízási szerződéseket.  A vezetőségből néhányan több milliós megbízási díjakat vesznek fel úgy, hogy tudomásunk szerint a dolgozók fizetésére a főkefében már alig, vagy egyáltalán nem lesz pénz január hónapban.

Luxuscikkgyártás éhbérért, a dolgozók kizsákmányolása

   Az állami vállalatot, látványosan magánvállalkozásként működtető Becker György, valószínűsíthetően a „Riss Mann projekt” teljesítésének érdekében helyezteti át a FŐKEFE dolgozóit egyik üzemből a másikba. A Riss Mann projekt egy titkos állami szerződéssel hozható összefüggésbe, amit a luxuscikkeket gyártó és forgalmazó Luis Vuitton francia céggel kötöttek meg. A FŐKEFÉNÉL, a mindenkori létminimum összegénél alacsonyabb bérért dolgozó munkások, tulajdonképpen áron alul gyártanak luxuscikket, amely nem vet jó fényt sem az állami vállalatra, sem a világcégre nézve.

Folytatjuk

 B.M.
FÚSZ

 

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1