Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Hollósi-Simon István

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Ennyien kapnak nyolcszázezres nyugdíjat Magyarországon

2018. 10. 09. 24.hu

Ahogy korábban megírtuk, több mint 20 ezren vannak, akiknek 30 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat visz havonta a postás. A Pénzcentrum most a Magyar Államkincstár adatai alapján azt írja,
591 063 nyugdíjas kap 50 001 és 100 ezer forint közötti öregségi nyugdíjellátást és
1 172 413 nyugdíjashoz érkezik 100 000 és 200 000 forint közötti összeg.
Összesen 213 734 nyugdíjas kapott 200 ezer forintnál nagyobb nyugdíjat.
Az adatokból látható, hogy
187 694-en 200 és 300 ezer,
22 720-an 300 és 400 ezer,
2705-en 400 és 500 ezer,
469-en 500 és 600 ezer
119-en 600 és 700 ezer
forintból gazdálkodhatnak havonta.

Ezen felül 27 olyan szerencsés van, aki havi 700 001 és 800 ezer forint közötti összeget kap.
Torkos Matild: 669 nap - a transzkatéteres szívbillentyű-beültetésre valakinek ennyi időt kell várni ma Magyarországon
Lakatos Pál: Ma Magyarországon a legnagyobb orvosbáró dr. Kásler Miklós, hallottam az imént Lantos Gabriella egészségügyi szakértőtől, aki Pikó Andrással beszélgetett a Klubrádióban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszterről van szó, akinek-s ezt már máshol olvastam- 2017-ben -, amikor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói székében ült - 4,75 millió forintos hivatalosan bevallott havi bruttó jövedelme volt. Az akkori teljes bevételről azonban nincs semmiféle hivatalos adat.

Mielőtt továbblépnék, s a beszélgetés izgalmas részét feleleveníteném, tisztázzuk, kik is azok az orvosbárók. Itt most ismét idézni kényszerülök, az alábbi részlet az Index egy írásából való: "Becslések szerint egy év alatt 70 milliárd forint adózatlan jövedelem kerül így az orvosok zsebébe (hálapénzként), persze rendkívül egyenetlen elosztásban. A háttérben dolgozó aneszteziológus, traumatológus, radiológus, patológus nem kap semmit. Nem véletlenül ők teszik ki a külföldre távozók nagy részét.

Ám mivel nélkülözhetetlenek egy kórházban, ezért gyakran nem közalkalmazottként, hanem vállalkozóként alkalmazzák őket, így a kórházigazgatót nem köti a bértábla. Annyit fizet, amennyiért talál orvost. Bérkiegészítésükhöz hozzájárul még a kis kassza, amibe a hálapénzes orvosok tesznek pénzt azoknak a kollégáknak (nemcsak orvosoknak, hanem a műtőszemélyzet többi tagjának is), akiknek a munkájára szükségük van ahhoz, hogy maguk is pénzt tudjanak keresni.

A hálapénz-hierarchia tetején az intézetvezetők, osztályvezetők és a sztárorvosok vannak, akik úgy rendelkeznek a kórházi műtőkapacitások fölött, mintha az a sajátjuk lenne. Holott a társadalombiztosítás fizeti az eszközöket, az anyagot, az ápolónőt, de még a takarítónőt is. Marketingre sem kell költeniük, hisz teli van betegekkel a kórház. A magas és adózatlan jövedelem biztos, kockázat nincs. Ezt fejeli meg még a beszállítóktól kapott kenőpénz.

Az orvosbárók közé pár ezer orvos tartozik, az általuk megkeresett hálapénz havonta 1-8 millió forint között van, ami évi 12-100 millió forintos tiszta jövedelmet jelent fejenként."

Az orvosbárók a gátjai ma az egészségügy reformjának, amíg ők ki nem halnak, lényegi javulás ezen a területen nem várható, hallottam Lantos Gabriellától. Az egészségügyi szakértő szóba hozta a napjainkban nagy visszhangot kiváltott, dr. Székely László országos hírű szívspecialista köré csoportosítható botrányos események sorát. Ebből most csak az egyik nagy tragédiát, a professzor egyik 55 éves páciensének halálát említem meg. A többi részletet a rendszeres hírfogyasztó már úgyis ismeri, ha pedig nem, az interneten bőven talál ismertetőket.

Lantos Gabriella azt mondja, itt sem történik más, mint két orvosbáró, a szívspecialista és a főigazgató ádáz harca zajlik.

Most tehát tekintsünk el az ügy további részletezésétől, nézzük meg, mit is mond Lantos a továbblépés lehetőségéről. Állítja, hogy a betegállásban a kórházakra a legkisebb százalékban van szükség, az egynapos sebészeteké a jövő. Ahol viszont egy helyben topogás tapasztalható, s meg is magyarázza, hogy miért. Gyakorlati példával állt elő. Ha valakit, az egy naposon, aranyérrel műtenek, annak menete a következő. Reggel bemegy a beteg az egy naposra, viszi magával a papírjait, s ott helyben azonnal megműtik őt. A műtét ideje alig több, mint egy óra. Utána még egy kicsit pihentetik a beteget, megebédeltetik, s majd dél körül már meg is kérdezik, mikor jönnek a hozzátartozók a kedves betegért. Így viszont ugrott a hálapénz.

Ezért nem az egy naposra kerül az érintett, hanem aszalják őt valamelyik kórházban, s máris az őt operáló zsebébe kerülhet, adózatlanul az a kétszázezer forintnyi hálapénz.

Vagy térjünk vissza Székely doktorra. Az ő operációjának lényege, a mellkast nem nyitják fel, nem fűrészeli ketté a szegycsontot az operáló orvos, hanem különféle katéterek elhelyezésével indul a műtét. A folyamat többi része azonban már az eddig megszokott, hagyományos módon történik. Nincs az a hatalmas vágás, így a kórházi fertőzés veszélye is minimálisra csökken.
Ahogy Lantos Gabriella mondta, ennél az egyszerűbb eljárásnál a hálapénz mértéke is kisebb, a hagyományosnál azonban megint csak zsebbe kerülhet valamennyi, szerinte 400 ezer forint körüli összeg.

Van még egy tényező, ami szintén a szerkezeti átalakítás útjában áll. Egyrészt a politikusok, bár látják ezt a folyamatot, mégsem mernek ellene szólni, hiszen ők is kerülhetnek bajba, ők is megkaphatják az infarktust. Nem árt hát az orvosbáró társadalommal jó viszonyt ápolni.

S itt vannak még a 40-45 év körüli, pénzes, gazdag vállalkozók, akik, mert megtehetik, a magánklinikákat választják gyógyulásukra. Ezek azonban a fajsúlytalanabb betegségeket gyógyítják.
A baj akkor kezdődik, amikor ezek a gazdag emberek elérik az ötvenöt éves kort, és itt konkrét példát említett Lantos Gabriella, s a fajsúlyosabb betegség gyógyítása már csak a kórházakban történhet meg. S ezeknek az embereknek, az egészségügy rossz szerkezete miatt, ugyanúgy órákat kell várakozniuk, amíg a kezelőorvoshoz eljutnak. A kórház nekik is ugyanazt a lepusztult képét mutatja, mint másoknak.
S ekkor döbbennek rá ők is és a hozzátartozóik is, hogy milyen válságos is valóságos helyzet. S majd ekkor, ők fogják kikényszeríteni a radikális változásokat.
De amíg ők nem kerülnek vészhelyzetbe, addig ez a tapasztalás is elmarad, s marad minden változatlan.

Furcsa dolog, tudom, de az egészségügy gyógyulása az ő betegségüktől függ. Minél betegebbek lesznek ők, minél inkább a kórházi kezelésre szorulnak ők is, annál nagyobb az esély a jó irányú változtatásra.

De addig még hosszú idő telik el, ebben a nyomorult változatlanságban.

24.hu

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1