A közel kétszáz oldalas törvényjavaslat harmadik fejezete alaposan átszabja a szociális segélyezés rendszerét. Meglehetősen szűk körben ír elő kötelező, objektív kritériumok alapján megállapítható ellátásokat, az ebből kimaradók ellátást pedig az önkormányzatokra hagyja. Utóbbi ellátásoknak még a nevét is megváltoztatja: „önkormányzati segély” helyett a „települési támogatásra” kereszteli át.

A legfontosabb, valószínűleg legtöbb embert érintő változás, hogy megszűnik az úgynevezett rendszeres szociális segély, amit eddig a települések jegyzője állapíthatott meg a rászorulóknak (ennek összege legfeljebb a nettó közmunkás bér 90 százaléka, nagyjából 45 ezer forint lehetett). A segélyre jogosultak köréből ennek következtében kiesnek például azok is, akiknek kevesebb, mint öt évük van hátra a nyugdíjig. A korábban megállapított segélyeket jövő év február 28-ig folyósítják.

A törvény szerint eddig azok is kaphattak rendszeres szociális segélyt, akik megfeleltek az önkormányzat rendeletében a családi körülményeikre, egészségi vagy mentális állapotukra tekintettel meghatározott feltételeknek. A javaslat ezt is kihúzná a törvényből, a szociális segély helyére így az „egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás” lépne, amit csak az egészségkárosodottnak minősülő, vagy a 14 éven aluli gyermeket nevelő rászorulók kapnának – feltéve, hogy a gyermek ellátását nem lehet óvodában, napköziben megoldani.

AZ ÖNKORMÁNYZATOKRA MARAD

A javaslat kihúzná a szociális törvényből a lakásfenntartási támogatásról szóló szakaszokat, vagyis ez a fajta ellátás is megszűnne. Eddig ennek megvoltak az objektív feltételei a jogszabályban, de a törvényjavaslat elfogadása után ezt a feladatot is teljes egészében az önkormányzatokhoz telepítené kormány, a települések pedig a saját rendeletükben meghatározott feltételek szerint adhatnának támogatást a rászorulóknak.

A súlyosan beteg gyermeket, vagy fogyatékos személyt gondozóknak megállapított ápolási díj esetében a javaslat megszünteti a méltányosságból adható, alacsonyabb összegű támogatást, illetve pontosítja, hogy egy ápolt után csak egy személy vehet fel ilyen díjat, és fordítva, vagyis hiába ápol valaki több hozzátartozót is, csak egyszer kapja meg a díjat. A kötelező óvoda bevezetésével, jövő év szeptember 1-től megszűnik az óvodáztatási támogatás is.

A település támogatás névre átkeresztelendő önkormányzati segélyt a képviselő-testületek saját rendeleteikben állapíthatnak meg. A törvényjavaslat csak példálózó jelleggel adja meg, mihez adhatnak támogatást:

• a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez; 
• a rezsihátralék ledolgozásához; a gyógyszer-kiadások viseléséhez; illetve 
• a 18 évnél idősebb, tartósan beteg hozzátartozó az ápolását végző személynek.

Példálózó felsorolást tartalmaz a javaslat az úgynevezett rendkívüli települési támogatás eseteire is, de ezek közül kimarad egy, a törvényben jelenleg szereplő eset, az elhunyt személy temetési költségekhez való hozzájárulás (ez eddig nem lehetett kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 százaléka). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy jövőre hatályba lép az úgynevezett szociális temetésről szóló jogszabály, melynek lényege, hogy ingyenes a temetés, ha az elhunyt rokonai részt vállalnak a lebonyolításban, például a halott felöltöztetésében, a sír kiásásában és visszahantolásában.

ELSZEGÉNYEDÉS VAGY IGAZSÁGOS RENDSZER?

A salátatörvény indoklása szerint „a módosításoknak köszönhetően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek”. Az indoklásban is hangoztatott szlogen szerint „Magyarország senkit sem hagy az út szélén”, de a jövőben csak azok kapnak majd támogatást, „akik valóban rászorulnak”.

A büdzsét megalapozó törvényjavaslat még nem volt ismert, a költségvetés fő számai viszont igen, mikor szerdán „Éhen fogunk dögleni!” címmel online petícióként is közzétett állásfoglalásbankövetelte utóbbiak felülvizsgálatát a Magyar Szegénységellenes Hálózat (MSZH). A szociális szervezeteket tömörítő MSZH azt követeli, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak a szociális területre, kutatási eredményeik szerint pedig a közmunka nem alkalmas arra, hogy visszavezesse az embereket a munkaerőpiacra.

A salátatörvényt épp aznap nyújtotta be a kormány a parlamentnek, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetébenbemutatták az Eurostat legfrissebb adatait a szegénység terjedéséről. A számok azt mutatják, hogy a helyzet az elmúlt néhány évben meredeken romlott: 2009 és 2013 között 20,3 százalékról 26,8 százalékra nőtt a nélkülözők aránya, míg az uniós átlag 9,6 százalék, és Lengyelországban is csak 11,9 százalék.