Akadnak olyan határ menti települések, ahonnan tömegével járnak át a határ másik oldalára, Romániába dolgozni. Noha korábban – a sokak által lenézett – országból jártak át a vendégmunkások, mára a folyamat megfordulni látszik – mutatta be a Heti Napló. Sokan órákat ingáznak naponta, mégis megéri: a határon túl ugyanis a nettó kétszázezres fizetés sem elérhetetlen, ami itthon csupán álom lenne számukra.

 Míg itthon 60-70 ezret kapott közmunkásként, kint ennek a dupláját, nettó 150 ezret tehet zsebre – erről az egyik érintett beszélt az ATV Heti Napló stábjának, aki sokadmagával együtt jár ki egy temesvári kábelgyárba dolgozni. A stáb az érintett békés megyei térségben járt, egész pontosan a következő településeken: Sarkadon, Gyulán és Lőkösházán.

Bálint minden nap hajnali négykor indul el, majd délután négy óra körül ér haza Sarkadra. A 150 ezret egyébként túlóra nélkül lehet kint megkeresni, ugyanakkor, ha valaki bevállalja a plusz munkát, az további nettó ezer forinttal növeli a bérét óránként, vagyis szépen fel lehet tornászni az alapfizetést. Bálint esetében, ha naponta kettő túlórát vállal, az már havi negyven ezer forintot jelent pluszban, amivel pedig majdnem eléri a kettőszázezer forintos fizetést.

Persze, olyan is akadt, aki kiment dolgozni, de végül felhagyott az ottani munkával, hiszen a távolság annyi időt vett el az életéből, hogy már az otthoni teendőket sem tudta ellátni. Nagy Ádám arról mesélt, hogy négy hónapig dolgozott Romániában, ahol nemcsak a fizetés, de munkamorál is sokkal jobb volt. Azóta viszont újra itthon állt munkába, napi 10-12 órát robotol, amiért összesen hatvanezer forintot kap. A férfi arról panaszkodik, hogy alig akad munkalehetőség, főleg mióta bezárt a cukorgyár és a tsz is tönkrement Sarkadon. Nem egyszerű az élet a térségben, az ott élők szerint is csak azok maradnak helyben, akiknek az egészségük, vagy a családi hátterük nem engedi, hogy kimenjenek.

A temesvári kábelgyár további könnyebbségeket is tesz az ott munkát vállalóknak. Kisbusszal szállítják ugyanis az embereket, ami reggelente felveszi, majd esténként kirakja a munkásokat, miközben az útiköltséget a cég állja. Sőt, a munkavállalóknak még a buszmegállóig sem kell kimenniük, a jármű ugyanis háztól házig viszi őket. A külföldi munkavállalás olyannyira meghatározza Sarkad életét, hogy már a helyi közért is hozzájuk igazítja a nyitva tartást. A boltos hajnal háromkor kel, hogy kiszolgálhassa a kiutazókat. Mint mondta, tulajdonképpen ők termelik az összes bevételét, és a boltot is nekik tartja fent.

Hogy mi lesz a „kivándorlásnak” a következő állomása, azt nem tudni, az viszont sejthető, ha marad a tendencia, akkor annak súlyos következményei lehetnek. A mezőgazdaságban már jelenleg is emberhiány van, ami tovább súlyosbodhat, ha a „maradék” ember is külföldön vállal munkát.

atv.hu