2014. január 03. péntek, 10:01  Kurír

Elképesztően rosszul áll a magyar daganatos betegek szénája. Hiába fejlődött az elmúlt évtizedekben a diagnosztika és a terápia, a rákos megbetegedések száma is nagyobb, mint az európai átlag. A gyógyulás esélye viszont megdöbbentően alacsony nálunk. 

Ha az északi és nyugati uniós tagországokat nézzük, akkor a rákos megbetegedések nagyobbik része ma már nem halálos ítélet. A Napi.hu által idézett EUROCARE-5 jelentés szerint az EU (nyugati, északi és déli) tagjainál sokkal jobbak a gyógyulási esélyek, mint a kelet-európai országokban. A vastagbélrák például az EU átlag szerint 57 százalékban gyógyítható, azonban a bolgár, észt, lett, litván, lengyel vagy szlovák betegeknek csupán 49 százalékos esélyük van a t

Hogy ez miért van, arról a jelentés azt állítja: Kelet-Európában a daganatos betegségek kezelését alulfinanszírozzák, végig sincs gondolva országos rákterveken keresztül a rendszer működése, és az itt dolgozó orvosok hozzá sem férnek, a máshol már működő kezelési eljárásokhoz. 

A Napi.hu írása szerint van miért szégyenkeznie a magyar egészségügynek is. Az OECD mérése szerint nálunk a legnagyobb a rák halálozási aránya, sőt évi 70 ezer új daganatos beteggel nálunk a lakosságon belül a diagnosztizált rákos esetek gyakorisága is. Ennek oka, hogy már a vizsgálati eljárások, és a diagnosztikai felszereltség is elmarad a fejlettebb országokétól. Csak PET-CT műszerből 14-szer kevesebb van, mint mondjuk Dániában. És 15-ször kevesebb MR vizsgálathoz férnek hozzá a magyar betegek, mint Japánban.

Egy másik oldalról közelítve a problémát, a magyar egészségügyben rendkívül sok ideig tart, míg a túlbürökratizált rendszerben a betegen minden szükséges vizsgálatot elvégeznek. Vagyis hónapokig tart, mire egyáltalán megszülethet a diagnózis. És ha meg is születik, csak a beteg szerencséjén múlik, hogy a lakóhelye szerint illetékes intézmény orvosai mennyire túlterheltek, hányszor küldik újabb orvoshoz, és végül mikor kezdődhet meg valamilyen kezelés. 

A magyar kórházak között ráadásul hatalmas a különbség abban, hogy milyen terápiára képesek. A már említett műszerhiány mellett fontos probléma, hogy az éppen működő Semmelweis-terv, amelyből megdöbbentő számok sejlenek fel. Így például az, hogy az országban nagyon kevés az úgynevezett onkológiai – vagyis daganatos betegek gyógyítását lehetővé tévő – ágy. És ezek a számok sem egyformák területileg, mert míg Közép-Magyarországon 6 ezer emberre jut egy ilyen ágy, addig a Nyugat-Dunántúlon 10 ezer ember osztozik rajta. A fent említett évi 70 ezer daganatos megbetegedés viszont azt jelenti, hogy a betegek aránya 10 ezer magyarból 70. 

Hasonlóan rosszak az arányok – a Napi.hu írása szerint – a sugárterápiában. Mert míg Nyugat-Magyarországon az Európában is értelmezhető 187 ezer betegre jut egy sugárterápiás gép, addig a Dél-Dunántúlon már 476 ezren osztoznak egy kezelési helyen. A lapnak nyilatkozó Poller Imre onkológus arról beszélt, hogy ugyan 10 milliárd forintnyi uniós forrásból éppen zajlik a rákgyógyítási kapacitások fejlesztése, de ebből a magyar lakosság felét ellátó közép-magyarországi régió pont kimarad.

úlélésre.