Mit ér e föld annak, kinek bölcsője ringott rajt?
S annak, kinek vére, verejtéke itatta azt!
Mit ér e föld annak, kinek ősei itt nyugszanak?
Mit ér annak vajon, aki elhagyja azt?
Mit ér e föld, ha kupecek osztoszkodnak rajt?
Ha szülöttjei nem mások, mint mint ágról szakadt szolga had!
Mit ér e föld, ha hős elődeinket kiveti a hant?
Kik vérüket ontották, s most pihennének ott alant!
Nekem szent ez a föld, mert a messzeségből haza hívogat!
S mert esküt tettem rá, szívem utolsó dobbanásáig védem azt!
Nekem szent ez a föld, mert anyám könnyei áztatták azt!
S minden, mi kedves emlék számomra, belőle fakad!
Nekem szent ez a föld, és hitemben örökkön az marad!
S remélem, utam végén, örökre magába fogad!
Törökbálint, 2015.07.08.
Nikolausz Tamás
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
