Az V. Árpád-házi Szent Erzsébet Napok nyitányaként 2016. november 18-án, a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társaságának telkén kialakított szoborparkban felavatták Nimród szobrát, a marosvásárhelyi szobrászművész, Miholcsa József alkotását. A megnyitón Kovács Nóri részleteket énekelt készülő Nimród-operájából, Benkő Emő pedig avatóbeszédében számos eddig ismeretlen elemet tartalmazó Nimród-képet vázolt fel. Alább olvasható avatóbeszédének második része.

Benkő Emő:

 „Nimróddal indul a magyarság történelme.”(Szántai Lajos)                                                                    

Az írott források: a Biblia, a magyar keresztény krónikás irodalom, a sumér és káld ékiratok, a magyar ősemlékezet, valamint az íratlan szájhagyomány szerint is
Nimród élő történelmi személy volt, hatalmas király, az első városépítő és birodalomteremtő.
„Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja.”
Nimród, krónikás magyar névváltozata Nemrót, nemzetségéből származik Hunor és Magor, a hunok, vagyis a magyarok népe.
Ez a nemes vérvonal teljességében jelenik meg, Nimróddal az élen, a Kolozsvári Szoborparkban a Nimród – Atilla – Csaba – Árpád – Szent István vonulatban, mint élő történelem. Magyar krónikásaink: Anonymus, Kézai, Kálti Márk, Bonfini Árpád családfáját a vízözön utáni Nimródra vezetik vissza. Mitikus alakja időben és térben, ahogyan Szántai Lajos fogalmazta meg, „nem az emberlakta világ mértékéhez igazított”, vagyis nem emberi nagyságrendben jelenik meg.

(...)

2. Nimród királysága. A városépítő és birodalomteremtő őskirály

„Az első király a földön a hős Nimród, aki 69 évig uralkodott, birodalmának fővárosa Bábel volt” – a szír irodalmi mű, a Kincsesbarlang( i.sz, a IV. század) szerint. Neve tehát nemcsak egy néphez, de az emberiség történetéhez is kapcsolódik: „Világ királya, magyarok királya.”

Királysága, a korona az égből szállt alá. „A korona, a gyöngydíszes süveg a mennyben hevert,/ a drágakővel kirakott jogar…/ Majd a királyság leszállott az égből.”(Gilgames eposz).

A korona viselése Nimródtól ered: megpillantotta az égen a diadéma képmását, és hívatta Sziszánt, a takácsot, szövetett magának egy ugyanolyat és a fejére tette.  Ezért mondják, hogy az égből szállt alá a koronája.

A Bibliában említett sumér városállamokat egyesítve, Babilon királyságát és Ninivét, létrehozta a világ első nagy birodalmát az, és elkezdi Bábel tornyának építését azért, hogy „el ne széledjünk az egész földnek a színén.”(Biblia). Az istenek tervezték el a várost, ők rakták le a kőalapjait is: Wass Albert szavaival: „ A fundamentum istentől való,/ és istentől való az akarat,/ mely újra építi a falakat.” A történelmi adatok bizonyítják, hogy mindezek valós történelmi tények: Mezopotámia a sumér, babiloni és asszír civilizáció bölcsője volt Kr. e. 6000 évvel. Ez a mindig újra kezdés, az elpusztíthatatlan akarat, mely Nimród vérén át öröklődött a magyarságban, mindig új erőre kap, mert jönnek új Nimródok. Hiába rombolták le a dél-keletről betörő sémi törzsek, a „fekete fejűek”  (Gilgames), és teszik ma is  a földdel egyenlővé a nimródi tornyokat, zikkurátokat, a bennünk élő isteni erőt elpusztítani nem lehet soha. Az egyesített királyság Nimród halála után szétesett, a torony építése befejezetlen maradt, de feltámadt a nimródi szellem évezredek múlva Atilla nagy királyunkban, aki címzésében Nimród unokájának vallotta magát; és ez a nemes vérvonal öröklődött századok múlva Szent Istvánban, az Árpád-házi apostoli királyokban is.

(Folytatjuk)

Előzmények:

Nimród kolozsvári szobra - "Nimród a világ első királya, minden magyarnak szent őse, Hunor és Magor apja." - Benkő Emő avatóbeszéde I. rész

MVSZ Sajtószolgálat

9069/161127