Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság azt a levelet, amelyet még tavaly november közepén írt a magyar hatóságoknak és abban egyértelműen rögzíti, hogy álláspontja szerint a magyar fél által tervezett finanszírozási konstrukció állami támogatást tartalmaz, amelynek jogszerűségét így vizsgálni kell - írja a Népszabadság. A cikk szerint bár a levélben néhány információ ki van takarva, de az például új információként kiderült, hogy ha határidőre nem készül el a beruházás, akkor kötbér kötelezettség lép fel. A levél szerint Brüsszel a magyar megtérülési számításokat torzítottnak tartja. 
A levél szerint Brüsszel úgy látja: a projekt megtérülési számításait addig "faragták", amíg a magyar fél ki nem hozta, hogy végülis megtérül a beruházás piaci alapon is (6,5-9,5%-os adózás utáni megtérülés jött ki), azaz a magyar pozíció eddig végig arra épült, hogy a beruházásban nincs állami támogatás. A levéllel tehát ezt az érvelést alapvetően vonta kétségbe a Bizottság.
A cikk néhány fontosabb információja: 

A levél szövege alapján a lap úgy fogalmaz: a kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg és emlékeztet, hogy a Bizottság tavaly decemberben jelezte, hogy mélyreható vizsgálatot indít a paksi bővítés tiltott állami támogatásának gyanúja miatt

A levél novemberi keltezésű, Margarethe Verstager írta alá (uniós versenyjogi biztos) és mivel abban 30 napos válaszadási határidőt adtak a magyar szerveknek, ez már lejárhatott

A magyar szervek rögzítették, hogy az épülő blokkok tervezéséhez, megépítéséhez, és üzembe helyezéséhez szükséges forrásokon felül semmilyen további pénzügyi támogatást nem nyújtanak a projekthez, így a blokkok piaci feltételek mellett fognak üzemelni (piacon történő áramértékesítés mellett), fix bevételek és garantált ár nélkül.

A szövegben az is szerepel, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült költségek túllépése esetén a magyar állam fizeti a pótlólagos kiadásokat: "ha azonban a tőkeigények meghaladják ezt az összeget, a magyar állam kijelenti, hogy további pénzt fog befektetni, amennyiben a majdan elkészített értékelése alapján ez a lépés számára gazdaságilag ésszerűnek tűnik".

A magyar kormány a saját érvrendszerét két tanulmánnyal támasztotta alá (piacgazdasági befektető elvét alátámasztó elemzés és a Rotschild-elemzés), amelyek szerint a projekt gazdasági elemzése 6,5-9,5%-os adózási utáni megtérülést mutat, ezt azonban a Bizottság nem látja alátámasztottnak

Brüsszel szerint a kormány a költségeket szisztematikusan alul-, a várható bevételeket (például a piaci áramárat) pedig rendszeresen felülbecsülte, és egészen addig kozmetikázta az adatokat, amíg azok ki nem adták a beruházás megtérülését.

Fontos kritika az is, hogy Brüsszel szerint a kormány a valóságban egyoldalú, a többi piaci szereplő számára nem elérhető előnyt nyújt a Paks II projektnek azáltal, hogy a finanszírozás tényleges terheit magára vállalja. Az érvelés szerint ezzel pedig nem csupán a magyar energiapiacot torzítja el érzékelhetően, hanem - az erőmű exportpotenciálja és a fellépő exportkényszer miatt - az egész európai árampiacot is.

A Bizottság mindezek miatt úgy látja, hogy a finanszírozási konstrukció állami támogatást tartalmaz, azaz a teljes 12,5 milliárd eurós költség támogatásnak minősül és mindennek jogszerűségét vizsgálni kell.

Fontos tudni és a levél is emlékeztet: önmagában az állami támogatás ténye nem ellentétes a belső joggal, azonban a magyar kormány eddig nem tudott olyan érvet felvonultatni, amely igazolná, hogy a támogatást valamilyen piaci szempont (például az ellátásbiztonság) mindenképpen szükségessé teszi, sőt a cikk szerint eddig egyáltalán nem indokoltuk, miért lenne összeegyeztethető az állami támogatás a belső piaci szabályokkal.

A levél figyelmeztet rá: valamennyi jogellenes támogatás visszafizettethető a kedvezményezettel.

A Bizottság azzal kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, hogy Paks I és Paks II nem egymástól függetlenül működik majd, a két létesítmény pedig együttesen döntő befolyással lehet a magyar árampiacra.

Lényeges információ a levélből, hogy a végső beruházási döntést - amellyel a Paks II visszavonhatatlanul megrendeli a két új reaktort érintő kivitelezési munkákat -, még nem hozták meg, és a kivitelezői szerződés keretében eddig még nem került sor kifizetésekre.