Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke
Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese
Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője
Dr. Török Judit, a Kúria Polgári Kollégiumának vezető-helyettese
Dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke
Dr. Lukács Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke
Dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke
Dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész
részére

Tárgy: javaslat jogegységi eljárás indítványozására

Tisztelt Indítványozásra Jogosult!

Tájékoztatom, hogy közérdekű bejelentést terjesztettem elő a Kúria, mint eljárásra jogosult jogi személy részére, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium valamint a Magyar Bankszövetség képviselői között 2014. november hó 9. napján létrejött - a fogyasztói deviza alapú és a deviza jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő egyes kérdésekről szóló -, az interneten bárki által hozzáférhető, a http://www.kormany.hu honlapról szabadon letölthető, a közérdekű bejelentéshez csatolt megállapodás tartalma kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Kúria hivatkozott 6/2013. számú PJE határozata elmulasztotta feltárni a szerződések befektetéssel vegyes tartalmát, ebből következően a jogegységi határozat polgári jogi jogviták eldöntésére, az adósok vagyoni viszonyait súlyosan befolyásoló forintosítási törvény meghozatalának alapjául nem szolgálhat, mert

a/ a fogyasztói kölcsönszerződések devizára vonatkozó rendelkezései a Ptk. 200. § (2) bekezdése első mondatának második fordulata alapján semmisek, mivel a szerződéseket a befektetési jogszabályok rendelkezéseinek megkerülésével kötötték, illetve

b/ a befektetési ügylet vonatkozásában az adós részéről fennálló szerződési akarat hiányában a Ptk. 205. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel ezek a befektetési ügyletek létre sem jöttek.

A közérdekű bejelentésben javaslatot tettem jogegységi eljárás indítványozására a Kúria elnöke, kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke, a legfőbb ügyész - mint a Bszi. 33. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti valamennyi indítványozásra jogosult - részére: javasoltam, hogy az indítványozásra jogosult indítványozza jogegységi eljárás lefolytatását a korábban meghozott 6/2013. számú PJE határozat megváltoztatása céljából.

Fentiekre tekintettel a közérdekű bejelentést mellékelten az Ön részére, mint indítványozásra jogosult részére közvetlenül is megküldöm.

Pécsett, 2014. november hó 19. napján

dr. Hódosi László
közérdekű bejelentő/javaslattevő

civilkontroll.com
 

Szándékunkban áll az ez évi julius 4-i és ezt követő, devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéssel kapcsolatos, Kormány és Bankszövetség koprodukciójában megszerkesztett törvények erkölcstelenségének, alkotmánysértésének, valamint az Európai Uniós jogszabályokkal szembenállásának rövid ismertetése, majd javaslataink előterjesztése az erkölcsiségen alapuló, Európai Uniós jogrendnek megfelelő, alkotmányos alapelvekbe illeszkedő törvényeken alapuló jogállamiság helyreállításához, illetve a feltett kérdésekre válaszolunk.

Léhmann György

 

Címzett:
Dr. Orbán Viktor miniszterelnök
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Dr. Matolcsy György az az MNB elnöke

Tisztelt miniszterelnök úr!
Tisztelt miniszter úr!
Tisztelt elnök úr!

Deviza I-II-III. törvényekkel a deviza alapú jogviszonyokba a bankok oldalán beavatkoztak. Deviza-I. törvény az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) jóváírásáról rendelkezett. Deviza-II. törvény a jóváírások elszámolását szabályozta. Deviza-III. törvény-tervezet a "kötelező" devizaforintosításról rendelkezik.

Deviza alapú hitelezés lényegében az adósokkal kötött deviza alapú kölcsönszerződésnek tudtuk és beleegyezésük nélkül az FX-swap devizapiacra történt kivitele, ahol az ügyfél javára, de tudta nélkül nyitott deviza-nyilvántartási tőkeszámlával állítottak elő devizát, egyidejűleg azt - főként a külföldi anyabankokkal - elcserélték forintra és ezt a forintot hitelezték ki. A devizaforintosítás most lényegében a bankok deviza swap ügyleteinek lezárása (forint visszacserélése devizára), melyhez devizára van szükség és ezt most az MNB tenderen szerzik be (most viszik ki a "cuccost").

Deviza-IV. törvényt követelünk (!). Bankok a deviza alapú kölcsönszerződés alapján az adós javára nyitott deviza-nyilvántartási tőkeszámlával végeztek olyan deviza tőkepiaci műveletet, amelyben a devizanyilvántartási tőkeszámlát elcserélték forintra és a forintot kihitelezték, majd a rövidlejáratú FX-swap műveletekkel rendszeresen megújították.

Bankoknak azonban el kell számolniuk az ügyfél pénzével (deviza nyilvántartási tőkeszámlájával) mérlegen kívül végzett deviza tőkepiaci műveleteik eredményével, vagyis a deviza és forint származtatott csereügyletben befolyt árfolyamnyereséggel. Bankok az ügyfél devizanyilvántartási tőkeszámlájával ha nem számolnak el, úgy az ügyfél fizetési ígéretével (kötelezvényével) a bank sajátjaként rendelkezett és olyan jogtalan haszonra tett szert, amelyből az ügyfelet a tőle kölcsönszerződés jogcímén, de valójában a szerződésbe iktatott hitelderivatíva (árfolyamkockázat ügyfélre történt egyoldalú telepítése) révén kár érte.

Ugyanis a devizanyilvántartási tőkeszámlával végzett FX-swap ügylet a bankok forintforrás szerzése (forint likviditási ügylet) mellett a deviza/forint árfolyamkockázatát is kiiktatta (fedezeti ügylet), ezért az ügyféltől a kölcsönszerződésbe iktatott árfolyamkockázat egyoldalú viselésének banki követelése nem más, mint jogtalan haszonszerzés. A bank kizárólag a hitelezési kockázata ellenértékét is magában foglaló szerződéses ügyleti kamatot (és kezelési költséget) követelheti, ezt meghaladóan a devizanyilvántartási tőkeszámlán carry trade haszon címén elért árrést (deviza forrásország alapkamata és a magyar célország forint jegybanki alapkamata közötti árrést) realizálhat, azonban ezen felül nem létező árfolyamkockázata viselésének címén az ügyféltől árfolyam-különbözetre, valójában árfolyamnyereségre nem tarthat igényt.

Deviza-IV. törvény követelése - Kúria 2/2014 PJE 1. pontja. A rendelkezésre álló felsőbírósági iránymutatásra alapítva - és mivel nem lévén jelenleg elérhető más közjogi megoldás -, ezért azt követeljük, hogy a Kúriának az árfolyamkockázat egyoldalú viselésének tisztességtelenségéről és következményeként a deviza alapú kölcsönszerződés részleges vagy teljes érvénytelenségéről szóló iránymutatását is a Kormány iktassa törvénybe, ezzel a nem megfelelő (nem világos, nem érthető, kockázatviselés egészének terjedelmére ki nem terjedő) tájékoztatás következményét is törvényben vonja le. Az állami szervek és a kormányzat asszisztálásával a banki ügyfelek tömeges nem megfelelő tájékoztatása ma már törvényalkotásra alapot adó tény.

Bankok jogtalan haszonszerzése. Nyilvánvaló, hogy a devizanyilvántartási tőkeszámla elcserélése forintra és annak kihitelezése, valamint az ügylet zárásakor a forintkövetelés visszacserélése devizára olyan árfolyamnyereséghez juttatja a bankokat, melyet egyrészt nem a saját, hanem az ügyfél pénzével értek el (devizacsere tőkeművelet), másrészt a csereügylet felára az árfolyamkockázatot is kiiktatta (fedezeti ügylet), ezért az ügyféltől a szerződés fennállása alatt árfolyamkockázat viselése címén a törlesztéskori deviza eladásból szedett árfolyam-különbözet az ügyfelet és nem a bankot illeti meg.

Devizaforintosítás címén az árfolyam-különbözet jogtalan haszonnak a bankokhoz telepítése történik úgy, hogy jogalkotással a felvételkori és a devizaforintosítási piaci árfolyam közötti árfolyam-különbözetet forintosítják és ennek rabló forinthitel formájában történő felvételére az ügyfelet kényszerítik ahelyett, hogy ezt mint jogtalan hasznot a bankoktól törvénybe iktatva megtagadnák.

Felhívom a Kormányt, hogy a nemzetgazdasági károkozó veszélyhelyzetet az Alaptörvényben előírt jogállalmi eszközökkel hárítsa el és ettől a tömeges piszkos árfolyam üzlettől a joghatást - mind a nemzetgazdaság, mind az állampolgárok védelmében - tagadja meg, ennek hiányában a Munka és Igazság Szindikalista Mozgalom (csatlakozás: jogtanacsos@pr.hu) valamennyi állampolgárt felhív az alkotmányos ellenállásra.

Köteles tisztelettel:

Dr. Kriston István jogvédő állampolgár
európajogi (pénzügyi) szakjogász
Devizahitelesekkel a Parlamentbe alapítója
Munka és Igazság Szindikalista Mozgalom alapítója
email: drkristonugyved@pr.hu

civilkontroll.com

Kapcsolódó:
   Ferdít a média a bankok elszámoltatásával kapcsolatban
   Dr. Damm Andrea: a Fidesz nem készül másra, minthogy államosítsa a devizahitelesek lakásait