Összejátszás és túlárazás gyanúja miatt is nyomoz a rendőrség egy közbeszerzési eljárással kapcsolatban, amit Mészáros Lőrincék cége, a V-Híd nyert el még 2022-ben. Ez az az tender, amely miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) milliárdos bírságot szabott ki Mészáros exvejének cégére kartellezésért. Ahogy azt 2 éve, a GVH bejelentése után megírtuk, a Homlok-cégek feleannyiért vállalták volna a munkát, de végül visszaléptek. A becsült ár pedig 10 milliárd forinttal kevesebb volt, mint a nyertes ár. Most ez vizsgálhatják a hatóságok.

2024 decemberében számoltunk be arról, hogy kartellezés miatt milliárdos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal Mészáros Lőrinc volt vejének, Homlok Zsoltnak a cégére egy olyan tender kapcsán, amelyet végül Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd nyert meg. A közbeszerzési eljárás nyilvános dokumentumaiban nem szerepelt, hogy a két összejátszó cég milyen árajánlatot adott. Cikkünk megjelenését követően azonban lapunk és Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is olyan dokumentumokat kapott, amelyekből kiderült, hogy Homlokék cége jóval olcsóbban dolgozott volna, mint Mészároséké.

Az érintett, „Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztések 2. ütemének részbeni megvalósítása” című közbeszerzési eljárást 2021 decemberében írta ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). A felhívásra hat cég jelentkezett: a Swietelsky Vasúttechnika Kft., az SDD Konzorcium, a V-Híd Építő Zrt., a STRABAG Vasútépítő Kft., a Homlok Építőipari Kft. és az Inter Mobility Kft. Mint azt olvasónk segítségével megtudtuk:

- a Homlok Építőipari Kft. 18,4

- az Inter Mobility Kft. 19,6

- a V-Híd 35,4

- a Strabag 36,9

- a Swietelsky 38,2

- míg az SDD konzorcium 38,7 milliárdos ajánlatot adott.

A Homlok-cég és az Inter Mobility Kft. nem tartotta fenn az ajánlatát, a Strabag ajánlata pedig érvénytelen lett. Így a V-Híd nyerte a megbízást.

A GVH azonban kapott egy fülest, amely szerint a Homlok Kft. és a Homlok Zrt., illetve az Inter Mobility Kft. tiltott módon játszott össze annak érdekében, hogy elősegítsék a Homlok Kft. győzelmét a tenderen. A megállapodás alapján az érintett cégek már az ajánlattétel előtt egyeztették egymással az árakat, illetve a pályázati anyagokat mindkét (elvileg versenytársként induló) vállalkozás részére a Homlok csoport közvetlen irányítása alatt álló közbeszerzési tanácsadó cég készítette el. Továbbá a beadott költségvetéseket is a Homlok csoport munkavállalója készítette mindkét pályázó részére.

Ezért a GVH a Homlok Kft.-re és Homlok Zrt.-re összesen 1,2 milliárd, míg az Inter Mobility Kft.-re 30 millió forint bírságot szabott ki.

Túlárazás miatt (is) nyomoznak

Ezzel azonban nem ért véget a történet. Az esettel kapcsolatban ugyanis a GVH és Hadházy Ákos is feljelentést tett – utóbbi túlárazás, és a magasabb árakat adó cégek összejátszásának gyanúja miatt. A tender becsült értéke ugyanis 24,9 milliárd forint volt, Mészáros Lőrincék V-Hídja pedig 35,4 milliárdos ajánlattal nyert, miközben a Homlok-cégek nagyjából feleannyiért vállalták volna a munkát. A képviselő szerint a visszalépés mögött azt állt, hogy Mészáros nyomást gyakorolt az exvejére.

A két ügyet most egyesítették, és a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság folytatja le az eljárást.

Az eset rámutat arra a problémára, hogy a túl drága ajánlatokat alapvetően nem vizsgálják, míg az aránytalanul alacsony árajánlatokat igen. Ha egy ilyen érkezik az ajánlatkérőhöz az eljárás során, akkor a tender kiírója árindokolást kér az érintett pályázótól. Amennyiben az ajánlattevő nem tudja kellően alátámasztani, hogy megadott összegért valóban el tudja végezni a munkát, az ajánlatát érvénytelenné nyilvánítják.

Hogy mi számít aránytalanul alacsony árnak, azt a becsült érték, az előzetes piackutatás eredménye, az ajánlatkérő által korábban kötött szerződésesek összegei/értékei, a beérkezett ajánlatok ára, a beszerzés tárgyának specialitásai, az ajánlatkérő által előírt műszaki specifikáció, valamint a szerződés tárgya szerinti vonatkozó munkajogi és egyéb jogszabályok előírása határozza meg.

A Közbeszerzési Törvényben ugyanakkor az „aránytalanul magas ár” nincs nevesítve. A szabályozás leginkább azzal történik, hogy az állami beruházások értékének meghatározásánál az Építési Normagyűjtemény az irányadó, és a nagyobb beruházásoknál kötelező egy független költségszakértő jelenléte is, aki ellenőrzi, hogy a piaci árajánlatok mennyire térnek el a normagyűjteménytől.

Forrás: Átlátszó / Katus Eszter